Pók Judit: Szatmár vármegye katonai leírása 1782–1785 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 7. (Nyíregyháza, 1993)

Az I. katonai felmérés

az úthálózat, a korabeli közlekedési viszonyok, a növényzet. 1928-ban először Eperjessy Kálmán, majd Borbély Andor és Nagy Júlia hívták fel a figyelmet rá. Az eredeti anyag Magyarországra hozatala nem sikerült a levéltári proveniencia elve (az iratok eredetének tisztelete) miatt, de a térképekről másolatok készültek. Míg róluk széles körben tudomást szereztek a kutatók, és gyakran használják ma is, addig az országleírás még mindig nincs feldolgozva. 1945 után az Agrártörténeti Bizottság 4. sz. témájaként napirendre került, a Hadtörténelmi Intézet pedig másolatokat készített a Bécsben lévő kéziratokról. Eperjessy Kálmán és munkacsoportja rendszerezte az egész adatfelvételt: átírták az országleírást gótról latin betOs németre, ez megkönnyíti a feldolgozást. Valószínűleg azonban a körülbelül 5500 oldalnyi terjedelem is hozzájárult ahhoz, hogy ezután levéltárba került (Hadtörténelmi Intézet), és még mindig csak kevés kutató hasznosíthatja. Kia1 R dása esetleges, csak néhány megye leírása jelent meg. A felvétel katonai célból jött létre, természetszerűen csakis katonai szempontok határozták meg, hogy mit rögzítettek. Ez teszi különlegessé az országleírást is. Hatalmas mennyiségű adatot tartalmaz, sokszor olyanokat is, amelyek másutt nem lelhetők fel. Éppen sajátos volta, különlegessége miatt azonban gazdagsága ellenére is feltétlenül ki kell egészíteni más forrásokkal, ha a XVIII. század utolsó harmadát vizsgáljuk. Végezetül még egyszer közöljük a kérdőpontokat, mivel - a jobb áttekinthetőség kedvéért - célszerűnek látszott összevonni néme1 y i ket: 1. A szomszédos településektől való távolság 2. A sz i1árd épül etek 3. A v i zek 4. Az erdők •