Pók Judit: Szatmár vármegye katonai leírása 1782–1785 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 7. (Nyíregyháza, 1993)

Az I. katonai felmérés

AZ 1. KATONAI FELMÉRÉS Az 1. katonai adatfelvétel, a Joseph

ini

sehe Aufnahme egy monumentális térképészeti mű. 25 évig tartó munka vette kezdetét, amikor 1763-ban, a hétéves háború tapasztalatainak hatására, Mária Terézia elrendelte a Birodalom összes országának feltérképezését. A felmérés két fő egységből áll: az Erdélyt és a Ternesi Bánságot is felölelő, 1451 lapból álló térképszelvényekből, amelyek az első nagy méretarányú felvételek (

M : 1:28800), valamint Magyarországra vonatkozóan hét kötet országleírásból (Landesbeschreibung). Ez utóbbi térképészeti jellel nem jelölt vagy ki nem fejezhető információkat tartalmaz, szorosan kapcsolódik a térképszelvényekhez. Megjegyezzük, hogy az első magyarországi népszámlálás (1784-1787) adatai kiegészítik a katonai felmérést. A felmérés sorrendjét a háborús veszély határozta meg: 1 766- 1 768 között Máramaros vármegyét, 1 769 - 1 7 7 3 -ban a felsőmagyarországi határmegyéket, Erdélyt és a Ternesi Bánságot vették fel. Magyarország belső megyéire 17 8 2-1785 között került sor. Nagy katonai apparátus gyűjtötte össze községről-községre haladva a rengeteg adatot. Az irányítást kiváló képeséyí; katonai mérnökök és a vezérkar in a g as rangú tisztjei végezték. Szatmár megyét 1782-1785 között a következő személyek járták be: MacDermot alhadnagy, Eberth főhadnagy, Fischer százados, Kascnitz százados, Ponsard főhadnagy, Rheni főhadnagy, Taschner főhadnagy. • •> A továbbiakban az országleírással foglalkozunk részletesebben. A felmérést osztrák és cseh tisztek végezték, hallás után írták le a földrajzi neveket, az is előfordult, hogy az adatközlő tájszólását vették át. Századunkban a kéziratot Eperjessy Kálmán és munkacsoportja írta át gótról latin betűs németre. Mindezek sok elírást eredményeztek, így lett például Cégényből Csegeny, 1 3