Pók Judit: Szatmár vármegye katonai leírása 1782–1785 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 7. (Nyíregyháza, 1993)

Szatmár vármegye a XVIII. század végén

sutt 45-55 öl széles, gátakkal ki van építve. A két város között, amelyek szinte összeérnek, egy ásott árok is található, ami kb. 40 öl széles, de csak a folyó áradásakor telik meg 3-4 lábnyi vízzel. A csengeri révnél 90-100 lépés, mélysége változó: 1-6 öl. Meredek, 2-4 öl mély partja van, 3-4 láb magas töltéssel ellátva. A hidak meglehetősen rosszak. Györteleknél szintén 80-100 lépés, de sekély: 2-3 láb. A tavaszi áradáskor sok-sok mérföldnyire elárasztja a környéket, az utakat, olyannyira, hogy nem egyszer a Tiszával is összeér. Jelentős folyója Szatmárnak a KRASZNA. Erdélyből ered. Eleinte gyorsfolyású, majd lelassul, Ecsed alá már lassú, zavaros vízként érkezik, majd kelet felé folyva Szamosszegnél torkollik a Szamosba. Bél Mátyás arról ír, hogy hajdanán igazi mederben Majténytól északra, Nagykárolyt és Kaplonyt érintve a Tiszába folyt, de a Báthoryak elterelték Ecsedhez a vár védelmére. Majtény fölött 5 végigjárta a régi mederrészeket. Kis- és Nagymajtényná1 egyébként a Kraszna 10-20 lépés széles, mélysége 2-3 láb. Partja meredek, csak a hidakon és gázlókon lehet átkelni rajta. Kocsordnál, ahol több ágra szakad, 20-30 lépés. A síkságon tulajdonképpen nincs is partja, sás és nád növi be a széleit. Számtalan kisebb-nagyobb mocsarat táplál, ezek közül a legnagyobb és legnevezetesebb az ECSEDl-LÂP. A Kraszna keresztülfolyik rajta, de itt a folyómeder felismerhetetlen. A tavaszi árvíz idején a Láp körüli falvak határai rendszerint víz alatt állnak. A sok kártétel mellett hasznosítani is tudják a lakosok a Lápot: igaz, hogy szántóföldek nincsenek, de a szigeteken sok és dús rét van, ahonnan szénát kaszálnak. A nád, a gyékény korlátlanul áll rendelkezésre. A haszonvételek között említendő még a halászat és csikaszát. A katonai felvétel idején a Láp hosszában 5, szélességében