Pók Judit: Szabolcs vármegye katonai leírása 1782–1785 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 6. (Nyíregyháza, 1992)

Szabolcs vármegye katonai leírása 1782-1785 (Pók Judit)

mokat, kolostorokat, a vármegye épületeit, a kastélyokat, ne­mesi udvarházakat, csárdákat, erosebb házakat. A templomok e­setében néha közlik, hogy kálvinista (Bércei, Oros, Űjfehértó, Besenyőd stb.), a többi felekezetet általában nem tüntetik fel. Érdekesség, hogy Balsán orosz templomot jegyeznek fel. Néha a templomot körülvevő falról is említést tesznek (Rakamaz, Do­rog, Máriapócs). Az egész megyében mindössze egy magtárral és egy sörfőző házzal találkozunk, iskolával, postával pedig egyál­talán nem. Valószínűleg léteztek, illetve több is volt belőlük, csak katonai szempontból nem lehettek jelentősek. A folyókról szóló pontok alapján megismerhetjük Szabolcs megye folyamszabályozás előtti vízrajzát. Nyomon követhetjük a folyók mélységének, szélességének változását, az áradást, az árterület alakulását. Vannak olyan helységek, amelyek a megye legnagyobb folyójának, a Tiszának áradásakor néhány hétig csak csónakokkal tudnak kapcsolatot tartani egymással (Aranyos, Gyü­reV Előfordul, hogy a szomszéd településtől való távolságot kétféleképpen adják meg: szárazon és vizén. Például Nacyhalász Ibránytól vizén 1, szárazon 5 óra. Karád Lukától (Bodroghalom), Bérceitől és Cigándtól csak vizén k' zelíthető meg. A Tiszán kí­vül részletesen leírják a Taktát, a Szamost, a Krasznát és a patakokat is, elmondják milyen a medrük, partjuk, hol találha­tók gázlók, hogyan lehet arrafelé közlekedni, vizük ih3té-e. Az erdőknél beszámolnak arról, hogyan lehet átjutni rajtuk (az ótchértói erdő például lóháton egyesével járható), hol megy út vagy ösvény, vannak-e benne mocsarak, ingoványos részek, mi­lyen fajta fák találhatók, még a cserjésekről, bozótokról, fi­atal ültetvényekről is szólnak. Szabolcsban többnyire tölgyfa­erdők vannak, néhol nyírfával vegyesen (Lövópetri, Cemzse, Eo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom