Gyarmathy Zsigmond: A dzsentri főszolgabíró 1922–1938 II. - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 5. (Nyíregyháza, 1990)

Névtár

Nevéhez fűződik a vármegyei torvényhatóságok reformja és az 1925. évi választójogi törvény. Az 1922. évi országgyűlési képviselőválasztáson Nyíregyháza Kállay Tibort választja meg, de ő lemond, s a megismételt választáson,1922. augusztusában Rakovszky Iván, akkor belügyminiszter lett a város országgyűlési képviselője. 1926-ban, az új ciklusban újra választják, bár már nem belügyminiszter. 1931-ben már nem lép fel, 1930. nyarán melegen búcsúzik a várostól. Hogy idekerült a közigazgatási / jegyző / tanfolyam, hogy megépítették a rendőrség új, impozáns épületét a / mai / Szabadság tér - Bujtos - Hunyadi u. sarkára, a vármegyeháza Egyház utcai kiegészítő épületét neki tulajdonítják. Rappensberger Károly = a Dessewffy Hitbizomány jószágigazgatója. A varjúlaposi gazdasági központban élt, gyakran fogadta ott az úri vendégeket, vadászat után nemegyszer Olchváry Pált. Kiválóan képzett mezőgazdász. ( 1868-1932.) Neje Várallyay Mária. Gyermekei Franciska, Marcsa, Kari, Ili. Raszputyin = II. Miklós cárnak a bizalmasa, 1864-1916 között élt. Az orosz, cári udvarban nagy befolyású papi személy. Itt erre utalva használja Scsavin5zky tiszaberceli római katolikus papra ezt a jelzőt Olchváry Pál. Scsavinszky állandó vendége volt az Okolicsányi Lajos családjának, akiket bigott katolikusságuk miatt Olchváry meg is szólt. Scsavinszky a társasággal együtt mulatott, kártyázott is, és lelkigondozója is volt Ilonkának, Lajosnénak. Ravasz László = ( 1882-1975.) 1921-ig kolozsvári teológiai tanár, akkor hívta meg őt a budapesti Kálvin téri református egyházkerület lelkésznek, s a dunamelléki református egyházkerület püspökké választotta. Ezt a tisztséget 1948-ig töltötte be, amikor is lemondatták. Rédle Béláné = özv. Férje aki Mosón vármegyei tisztviselő volt Mosonmagyaróváron, korán 1894-ben, 32 évesen meghalt. Az özvegy erre való tekintettel kapta meg a fötrafik nyitás jogát. Ebből a jövedelemből egyedül nevelte leányait: Irmát ( Sinkovicsné Debrecenben ), Matildot ( Mikecz Istvámé Gáván, Gyogyó ) és Mariennét ( Piatek Zsigmondné Mosonmagyaróváron ). Rézler Adrienn = 1894-1906 között volt Olchváry Pál felesége. A kisvárdai Rézler György ügyvéd és földbirtokos leánya, aki 9 évvel volt fiatalabb Olchvárynál. A válás okát nem ismerjük. ( Mikecz Tibor emlékezete szerint elmebajban szenvedett ). A naplóban a késői találkozás leírásakor italozásra utaló megjegyzést tesz Olchváry. Rézler Kornél = a volt sógor. . , Révész Menyhért = dr. 1926-tól vencsellői körorvos. 1891-ben született Dombrádon . Révész Imre = (1880-1967) debreceni református tudós, püspök akinek előadását élvezettel hallgatta Olchváry Pál is. • Rózsi = Horváth Rózsi tiszaberceli tanítónő, később Bajzák Ernő felesége. Rudi = Szunyogh Rudolf. Sarvay Elek = dr. Szabolcs vármegye tiszti főügyésze. 1884-ben született Kisvárdán. Ügyvédként kezdett, előbb vármegyei alügyész ( 1918 ), majd főügyész ( 1929 ). Jól beszélt franciául. A Nagytakarék ellenőrző bizottságának tagja, törvényhatósági bizottsági tag.