Gyarmathy Zsigmond: A dzsentri főszolgabíró 1922–1938 II. - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 5. (Nyíregyháza, 1990)
Névtár
Neje Sédeni báró Ambrózy Mária, aki 1869-ben született a Temes megyei Remetén, meghalt 1927-ben ,Bashalmán (Szabolcs) van eltemetve. Aladár gróf Nizzában élt állandóan. A hitbizományi három leányának férjei kezelték. Mária grófnő az 1920-as években Mádon (Zemplén) a hitbizományi belsőségen lévő úrilakban élt Gaál Jenő huszártiszttel, az első férjével. Ilona lakása a vencsellői kastély volt, ott élt férjével,Hofer Cunóval. Virginia Nagyszálláson, Oros határában (Szabolcs) élt báró Molnár Viktorral. Aladár fia Gyula gróf (született Temesváron 1892-ben, meghalt 1905-ben Abbáziában) . Aladár gróffal kihalt a Sámuel gróf férfi ágon, ezért annak testvére József ága került a hitbizomány haszonélvezetében sorra. Emil = gróf Szentmihályon (Szabolcs) született 1873-ban, meghalt 1935-ben Királytelekpusztán (Szabolcs). A Dessewffy hitbizomány legnagyobb részét a Nyírségi Mezőgazdasági és Ipari RT. bérelte, Emil gróf volt a hitbizomány haszonélvezője 1930-35 között és a Nyírségi Mezőgazdasági és Ipari RT. igazgatóságának az elnöke is. Érpatakot eladták, a pénzt Emil gróf bauxit részvényekbe fektette, részvényese lett a Bauxit RT-nek. Aladár grófnak az 1930-ban bekövetkezett halálakor a leányai ( férjeik ) perber voltak a vencsellői hitbizomány várományosával, Emil gróffal, mert az alapítólevél szerint csak az elsőszülött fiú örökölheti a hitbizomány haszonélvezetét. Mivel Aladárnak fiúörököse nem volt, a leányai kimaradtak volna az örökségből. Még Emil gróf halála előtt a családi egyezség létrejött, a családi per e vonatkozásban befejeződött. (A Molnár kontra Hofer per újabb civódás volt). Emil gróf a királytelekpusztai (nyírteleki) magánvagyonát ( Beltanya, Fersnctanya, Gyulatanya) végrendeletileg három fiára hagyta. Aurél = 1903-ban született üjszászon és meghalt 1975-ben Curitiben (Brazília) 0 volt a gróf Dessewffy hitbizomány utolsó haszonélvezője. íj kapta Ferenctanyát, ami szomszédos volt a hitbizományi Belegrád tanyával. A földreform 1945-ben a hitbizományi felszámolta. A Bauxit RT. Aurél grófot alelnökké választotta a részvényei aránya alapján. 1945-ben letartóztatták, de a vizsgálati fogságból kiszabadult, mert népellenes vétkt•• nem róttak fel neki, de azzal a feltétellel engedték szaoadon, ha kivá> dorol. Ehhez útleveket kapott a családja részére is, és egy vasúti vagont bocsájtottak rendelkezésére. Sao-Paulóban telepedtek le. 1975. no vember 28-án Curitiben halt meg. Gyula = gróf kapta Beltanyát (Királytelek) a kastélyokkal együtt. Gyula gróf volt a Kis Újság tulajdonosa, ez ellenzéki lapnak számított, ezért állami szubvenció hiányában csak saját vagyonára támaszkodhatott, ezért el adta a királytelki részét Tivadarnak. Tivadar = gróf bár ó Gyulatanyát örökölte, mégis Királytelken lakott. Tivaüí felesége a bácskai nábob leánya volt. Bélát = (1854-1523) és Dénest = (1348-1923) Aladár grófnak a másodtestvéreit a királytelki testvér ségként említi Olchváry, de fiú örököseik nem voltak, ezért a harmadunokatestvér, Emil lett a majorátus (földbirtok a hitbizományban) várományosa, mint majcreszkó (hitbizományos). I stván - (1882-1950).-Emil gróf testvére volt, Büoszentmiháiyon élt. Dodó • valószínűleg Nozdrovitzky Ilona. Dohnál Jena = dr. gyermekorvos, az Erzsébet közkórház főorvosa. Dr. Dohnál
