Gyarmathy Zsigmond: A dzsentri főszolgabíró 1922–1938 II. - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 5. (Nyíregyháza, 1990)

1933.

tuk a táblán (bíróság szerk.) Zoltánt is. Az installáción csak a bihari urak voltak díszmagyarban. Találkoztam Szunyoghy Sándorral,a Zoltán' fiával. Nagy esőben jöttünk haza, este 6 órára. Szeptember 15. Ma a közigazgatási bizottságban adtam be indítványt a búzaárak biztosítása érdekében, javaslatomat a főispán előterjesztésére véleményezés végett a gazdasági egyesületnek adták ki. Este Nóvák ezredesnél bridgeztem Dohnálnéval. Szeptember 16. Majzik Viktor táviratozott, hogy 18-ra szívesen vár Hevesre. Megváltottam a vasúti jegyet 15,60 pengőért. Zoltántól nem kellemes levelet kaptam. Azt írja, úgy vette ki szavaimból, hogy nehezményezem, hogy a családi terhekhez hozzá nem járul, pedig ily igényem nem lehet, mert nővéreim tartásuk ellenértéke képpen háztartásomat vezették, felesleges volt a beköltözés, s én, aki külföldi utakra költök, nem szorultam rá a támogatásra. Azt is kifogásolta, hogy szegény Laczi öcsémnek betegsége tartama alatt az évek óta közösen betett összegből ezeregynéhány pengőt kiutaltam. Ily csodálatos felfogással írott levélre nem válaszolok. Szeptember 1B. Hétfőn reggel elutaztam Hevesre, Majzik Viktor az állomáson várt. Később Pest felől megérkezett Kéler Gyula közigazgatási bíró barátunk is, a Majzik féltestvérénél, Majzik Gizi Nánássynénál megozsonnáltunk. Oda jött Nánássyné első házasságából született fia, Ujfalussy Gyuri is a feleségével Básthy Ilonával. Ott volt Czoczkó Béla ny. katonatiszt is. Viktor fűtött szobákkal lepett meg bennünket, mert nagyon hűvös az idő. Szeptember 19. Kedélyesen töltöttük a napot, sok gyümölcsöt, szőlőt ettünk kint a szőlőben, ahol szép ház és kert is van. Vacsorára eljöttek a hevesiek. ' Szeptember 20. Délelőtt viziteltünk Hevesen Ujfalussyéknál, én táviratoztam Szalay Lacinak* Karcagra, otthon van-e. Kedvező válasz érkezett. Szeptember 21. Egész nap esik az eső. Délután búcsút vettünk, és én este 8 órakor megérkeztem Karcagra, a plébániára. Nagyon jó lakása van Szalay esperes régi barátomnak, s nagyon szívesen látott. Ott volt vacsorán az állomásfőnök és a káplán. Szeptember 22. Megnéztük a várost, szépek a széles, egyenes, hosszú utcái, prototippje""" az alföldi paraszt városnak. Az utca egyik oldalán aszfalt, a másikon tégla gyalogjáró, az út közepe kockaburkolattal van ellátva, de az akácsorral szegélyezett árok gazos ás piszkos. Szép a kétemeletes kultúrpalota, színpaddal, táncteremmel és múzeummal. Délután kaláberre jött össze