Gyarmathy Zsigmond: A dzsentri főszolgabíró 1922–1938 I. - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 5. (Nyíregyháza, 1990)
GYARMATHY Zsigmond: A dzsentri főszolgabíró
17 éven át vezette a naplót, 57 éves korától 74 éves koráig. Ebból 9 év még aktív közhivatali tevékenységének éveire esett, a többi pedig nyugdíjasként is fontos tiszteletbeli vármegyei tisztségek viselésének idejére. A naplóírás abbamaradaása után még másfél évtizedig élt Nyíregyházán egyre zárkózottabban, magányosabban. Miután az egyik, házvezetését ellátó testvére a harmincas évek közepén meghalt, másik nővérével élt tovább együtt. + Régi úri barátai közül egy sem tért vissza Nyíregyházára 1945 után. Akik ismerték, azzal indokolták visszatérését, hogy Margit Húgát nem akarta hagyni. Itt magányosan, családi ékszereiből, képeinek és drága szőnyegeinek értékesítéséből élt. Miért vezetett naplót Olchváry ? A naplóban erre a kérdésre csak két utalást találunk. Olchváry Pál azt írta 1928. október 15-én : " ha valaha valakinek a kezébe kerül, talán fel fogja kelteni érdeklődését ebben a rohamosan haladó korban is, midőn már alig van távolság és idő". Ezután idézi a Zeppelin gróf sikeres tengert átrepülő útjáról rádióban közölt hírt, nagyra értékelve, hogy az amerikai földetérés után két órával már Gáván hallhatta a rádióban a közleményt. Majd más alkalommal egy arisztokrata családnál kapott vacsoramenüjét írta le a következő indoklással: " Mi volt a vacsora, vagyis az ebéd? kérdik, akik majd olvassák e sorokat.++ Kevés ennyi ahhoz, hogy biztonsággal tudhassuk a belső -indítékot. Noha többször ad tudósítást menükről, sőt még néhány receptet is találhat az ínyenc a sorok között, a napló mégsem az étkezési szokások emlékkönyve. Azt sem állíthatjuk, hogy önéletrajz lenne, noha vannak benne még visszaemlékezések is saját életére vonatkozóan. Sokkal inkább az élettere kap hangot mindennapi lejegyzéssel napi történésekbe ágyazva. A naplót végigolvasva kitűnik, hogy ez a figyelő ember sohasem megy el a világ eseményei mellett szótlanul, de a világpolitikából elsősorban az érdekli, hogy ezeknek milyen meghatározó szerepük volt Magyarország sorsát illetően. + Olchváry Pál testvére, az egy évvel idősebb Zoltán, Debrecenben a királyi tábla elnöke volt. A fiatalabb fiútestvér, Lajos beteges, korán meghalt, halála előtt Nagykállóban közjegyzőként működött a húszas években. Ilona: Meskó László második felesége 194o-ben hált meg. Lilla és Margit nem ment férjhez, Pál háztartását vezették. Margit 1953. április 27-én halt meg Nyíregyházán. •M- Napló I. k. 1929. augusztus 27. 178. p.