Margócsy József: Egy régi udvarház utolsó gazdái - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 4. (Nyíregyháza, 1988)

D - sorozat - - bevezető - - szövegek

0-64. Mándok, 1893. nov. 19. - OSZK Levt. 108. - KR Minka - Ousth Zsigmondnak, Cannes-ba Kedves Barátom! Bál után vagyunk, s én nem tudok aludni, mert a muzsika a fejembe ment. De gyönyörű volt! A banda: /Forgách/ István a harmóniumon, s egy kis huszárhadnagy primázott. Ha ezt hallhatta volna! Mi a F.I. játékán tul fátyolos, visszatartott, azt ugyan kipótolta túlzásokkal ennek a gyereknek a hegedűje. Soha ilyen őrült temperamentumot; benne van az egész Gányó-falu heve. Előbb pózol, affektál, túloz, mint egy elkapatott cigány, aztán megtalálja az érzés helyes hangját, s visz és ragad magával, mint egy fergeteg. A kis hadnagyot Fráter Lorándnak hivják, - egyszer elküldöm magához, még ilyet igazán nem láttam. Gyönyörű ugy az érzéke, mint a hegedüjátéka. Szeretném, ha eljönne hozzánk, Anarcsra, szeretnék vele solo muzsikálni. Nem itt, hol a legmegrázóbb magyarnóta után tüstént a "Madarász"-keringőt kérik. Sennyey Mici is itt volt, örültem neki, bár azt mondta, hogy Ibsen egy bolond s a Nóra ostoba darab! Képzelje csak, én Tolsztoj hive, a "fehérség" bámulója, mint kedvenc ideával egy érdekházassággal foglalkozom. Mimit szeretném Károlyi Mihályhoz adni, talán akkor - vennének néhány képet s esetleg mé a revuehöz /=a tervezett folyóirathoz/ is meg lehet fogni? Mici, természetesen, a Pénz legendájáért kérdőre vont, Hiába, nem értik, nem értik, vagy tán - nagyonis? Most ismét egy vendéges hét vár ránk itten. Holnap: Széchenyi Géza, Sennyey Móky, aztán Andrássyék, s a jó Isten tudja, még ki mindenki. Most itt elég jól mulatok, de ez is erőltetett; egész szivesen folytatnám egy ideig ezt az életet is, ha látnám, hogy a többieknek öröme van benne. De a bálon is, mely széo és vig volt, egyedül az a gyerek élvezett, a kis Fráter, a többi mondta : de mulatságos, de jó!