Margócsy József: Egy régi udvarház utolsó gazdái - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 4. (Nyíregyháza, 1988)

C - sorozat - - szövegek

rásával fedeztük a szükségleteket termésig. Most alkuban vagyok a kis Frieddel a Csabodra, s ha ez sikerül, bízvást elmondhatom, hogy a jövőtől nem félek, sőt remény lenne, hogy egy jobb fordulat beálltával meg lehet menteni a vagyont és biztosítani az exisztenciát. Ezt azért irom, mert tudom, hogy férjeurát is fogja érdekelni ezen hir. Apa az Imre által küldött pénzt megkapta. Kezdünk szokni az ideához, hogy csakugys elment. A férjének mondja meg, hogy itten temérdek a kacsa, á reménylem, hogy ősz felé summásan fogjuk gyilkolni őket, de augusztusig aligha lesz puska a kezemben. Mindnyájan csak azt sajnáljuk, hogy oly messze vannak és nenlehet, hol egyik, hol másiknak elelnézni feléjök, de azért es hiszem, hogy kerül idő, midőn én is ellátogathatok egy csibuk ra. Addig is tiszteli férjét, magát csókolja őszbevegyült b*~ ja. C-5. Budapest-Lipótmező, 1879. máj. 12. - C/3-3. - TE Az orsz. tébolyda igazgatója - Evelinnek, Anarcsra Folyó évi május hó 8-án kelt becses levelére van szerencsém válaszolni, hogy Horváth Imrémé szül. br. Legiáfeld Sarolta asszony elmeállapotában annyiban mutatkozik már némi javulás hogy a beteg már néha apró kézimunkával kezd foglalkozni, s öngyilkossági hajlamait nem oly gyakran emlegeti, emellett ovosi és tápszereit minden különös vonakodás nélkül elfogadja. C-6. Jakabfalva, 1879. máj. 1^. - H/2-11. - R Emma - Eveimnek, Anarcsra Itten mennyire egyszerű vidék van, csakis akkor fogják látnha eljönnek; mindent csak a legegyszerűbbet használok, a Maricsku által az öreg zsidótól vett szervétek roppant jók: mi egy bő

r

. Még vendégem nem volt. Csak írjanak, kérem, hogy mikor jöhetnek. Már Imre Eperjesben 82