Margócsy József: Egy régi udvarház utolsó gazdái - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 4. (Nyíregyháza, 1988)
G - sorozat - - szövegek
Üzenet az Uj Időknek Versem nem kell! Hiszen sz Uj Idők is Azt mondják, hogy már nincs számomra hely A mérhetetlen Jövendő terében: Nincs már keret, mely nékem megfelel. Mi embert ősidőktől érdekelte: Avult fogalom. Hogy szép a virág, Hogy izgató a változandó élet S még mindig srdekec c< nagy világ. Hogy egy kis sziv dobog minden kebelben, mely szenved, újonc - vagy épp megszakadt, Remegve végzi percr.yi nagy munkáját Dó és bal sors zord kényszere alatt. Időt, tért a tudomány áthidalta A múltból egy maraot csak: a Halál. De ki gondolna ezzel? Me az Élet A kereset s a sport jegyében áll. Már öreg vagyok mindent áttanulni, Autóversenyben schsem győzhetek, Concours-ugratés magassága" nen birnám, 'Ski bajnokságot sem jelsnfrstek. Sőt, karom még teniszhez is elgyengült Tollam mit ér, ha számokat nem ir Csak árva verset? - Nem tetszik »z élet? Mit el mindenki ? Hiszen ott a sir : De neksffi ez sem tetszik. Hagyjuk azt még, Majd utoljára. Inkább nézzük át Most, higgadt, józan, kiábrándult szemmel Lehetőségek rövid lajstromát:
