Margócsy József: Egy régi udvarház utolsó gazdái - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 4. (Nyíregyháza, 1988)

E - sorozat - - szövegek

tudomásul venni és otthon utána nézetni. Én azonnal, amikor átvettem a holmiját, mutattam a cédulát, s az övén áthuzgálva volt az egyik négyes és kettes felibe irva. A tanulással sok baj van, mindig azt állitja, hogy tudja a leckét, s mikor előveszem a könyvet, hogy kikérdezzem, - nem tud semmit. Egyáltalán az otthonlét sokat rontott rajta: ott mindannyian kedveztek neki, - tekintet nélkül arra, hogy mily rosszul tanul. Mert a mostani bizonyítvány, hogy ilyen tűrhető volt, az én közbenjárásomnak köszönhető. Ideüzent pár héttel karácsony előtt az osztálytanára, hogyha nem veszem szigorúbban megbuktatja. Elmentem hozzá s biztosítót tarn őt arról, hogy rajtunk nem múlik, mindegyikünk tuszkolja a tanulásra és segit neki, ha valamit nem ért meg, - és legyen az édesanyjára tekintettel a tanár ur. Igy aztán elegyengetve az utakat, hozta a karácsonyi bizonyítványt. Most, hogy otthon volt, ugy szétjátszta magát, hogy a tanulás sehogysem ízlik. Meg van mondva a fiuknak, hogy korcsolyázni nem megy senki, mig a leckét nem tudja. De bizony Laci semmit nem tudott, midőn kikérdezni akartam; szavamnak állva nem eresztettem korcsolyázni, s oly jelenetet csinált nekem, amire még soha sem vitette magát. Kérlek, írd meg neki. Édes Emmym, hogy panaszoltam neked, mily elégedetlen vagyok vele, s intsd a tanulás és jó magaviseletre. Sajnállak Téged, kedves Emmym, megszomoritani, de a gyermek jövője érdekében minden utat megkísértek, ha őt magamra vállaltam. E-1S. Sátoraljaújhely, 1897. febr. 8. - N/4-10. - R Barnáné Szőgyény Sára - Emmának, Anarcsra Elolvastam leveledet, minek tartalmát szivére látszott venni, adná Isten, hogy ugy lenne. Kár, hogy Lászlónak sok eszéhez semmi szorgalma és ambíciója nincs, s bármint igyekszem ezt nála fölkelteni, utalva a bátorságára, hogy mi lesz belőle, ha mint báró, oly előkelő család ivadéka, tudatlanul felnő. Vagyon nincs annyi, hogy abból kiélhessen; de bármennyi is,