Margócsy József: Egy régi udvarház utolsó gazdái - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 4. (Nyíregyháza, 1988)

E - sorozat - - bevezető

E - sorozat 1895 - 1908 A filléreskedő élet folytatódik a viszonylag gondtalanabb anyagi körülmények között is. Minkának haszna van elért, régebbi sikereiből. Többször jár Párizsban, először Bob társaságában, máskor egyedül - a még Ousth idejéből származó ismeretségek is segitik, hogy olykor hónapokig is Franciaországban él. Az itthoni szerkesztőségektől ujságirói igazolványokat kap, megbizásokkal: beszámolókat irhát a párizsi Salon és más neves kiállítások szenzációiról. Bob művészi sikerei jövedelmet is biztosítanak. Anarcson Evelin vezényli a gazdaságot; szinte sehová sem mozdul, mindenre van figyelme. Utolsó testvérének elvesztése nagy szomorúság, de a megmaradtak változatlanul őt tartják a nagy család középpontjának: hcsszu levelekben /olykor németül, angclul/ neki panaszkodjak ki magukat, mint ahogy Emma gyerekei is többnyire őt, a nagymamát kérik fel villámhárítónak, ha valami vihar tört ki az iskolában. - Egyszerűen élnek, szinte mint egy nagyobb parasztgazdaságban, az asszonyi vezetés természetességével, babonákkal és időjárási paraszt regulákba vetett hittel, a vallási szokások megtartásával., a családi hagyományok őrzésével; a rokonokkal, a falusi környezettel /a Diéöáncssai, a postáskisasszor.nyai/ ünnepeken is együtt vannak, karácsonykor megej ár.cekozzák a cselédek gyermekeit, stb. Minka Párizsban van gyakran: ilyenkor gyakoriax. a levélváltások s ezekből sckmindent megtudunk az anarcsi hévköznapokról : a kert tavaszi széoségércl, olykor elemi károkról, riadalmakról is, - s főleg a kedves állatokról, a dédelgetett /és tenyésztett/ kutyákról, lovakról, annál is inkább mert a most 40-50 eves hölgyek rendszeresen lovagolnak, - majd még évtizedekkel később is. Sok s gyász, családi szomorúság. Emr.a előbb 15 eves. fiát, Lórántot veszíti el, majd egyetlen leányát is, akivei, lám, hiába utazott többször is magaslati üdülőkbe, szanatá-