Margócsy József: Egy régi udvarház utolsó gazdái - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 4. (Nyíregyháza, 1988)

Elöljáróban

emlékeket gyűjti össze ez a kis kötet 498 levélteri tétel alakjában- E kötet törzsanyagát az Emma halála után, 1949/50ben két zsákban Anarcsról elhozott iratgyűjtemény képezi. Ma már kiderithetetlen, hogyan: az egyik zsák a Nemzeti Múzeumba, majd onnan az OSZK Kézirattárába került és ott rendezetten kutatható. A másik zsákot, kb. ugyanakkor a nyiregyházi levéltárban vették át. Majd csak a hatvanas években kezd velük foglalkozni az akkori igazgató, Balogh István.-Ő az iratok rendezését is elkezdte, igen sok összetartozó anyagot csoportosított, neveket, családi összefüggéseket azonosított. Az ő biztatására a nyolcvanas évek elején kezdtem foglalkozni ezzel az irat tömeggel, amely aztán három és félévi munka nyomán vált áttekinthetővé, felhasználva Balogh István eligazító jegyzeteit, Gyarmathy Zsigmond levéltárigazgató biztató támogatását. A Czóbel fond 5552 darabból, 8598 folióból álló anyagához 949 lapnyi elemzést is készítettem, s ezek után készülhetett el az "Az anarcsi Czóbel család iratai" c. dolgozat /A SzSz m. levéltár kiadványai. Szerk: Gyarmathy Zsigmond. SzSz megyei helytörténetirás, V-VI. köt. Nyh. 1985: 309-331/, amely beszámol a munkálatokról és az előkerült dokumentumokból rekonstruálja a Czóbel család tagjainak kapcsolatait, adatait. Ez, a levéltár XIII. 2. fondja, az iratokat magába foglaló 20 doboz a főforrása ennek az olvasókönyvnek, szöveggyűjteménynek. Eredetileg a családból elsősorban C. Minka érdekelt: így a Nyíregyházán található iratanyag kiegészítését a nagyobb országos gyűjteményekben, az OSZK kézirattárában főleg a Minkával kapcsolatos iratok kutatásával végeztem. Ez utóbbi helyen V. dr. Windisch Éva osztályvezető és munkatársainak előzékeny segítségével ismerhettem meg Minkának és Ousth Zsigmondnak a levelezését. Innen csak azokat a részleteket idéztem, amelyek Minka anarcsi-mándoki életére, művészi "fejlődésére" utalnak. Minka a 890-es évektől naplót vezetett: ennek nagyobbik fele a nyiregyházi zsákban volt, a kisebbik része az OSZK-ba került, szeszélyes, véletlen eloszlásban, csakúgy, mint a levelek. A naplónak egyetlen éven belüli részlete hol itt, hol Budapesten található; van olyan levélváltás, amelyiknek darabjai, akár heti váltakozással olvasha-