Takács Péter: A dadai járás parasztjainak vallomásai 1772 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 3. (Nyíregyháza, 1987)

kasban? Ezen kívül más adózás fejében mit szokott ekkoráig egy egy jobbágy adni esztendőnként az uraságnak, jelessül pedig ollyatin akár kész pénzbűi, akár más egyébbűi adatott adózás ós ajándék mibűl álló volt? VIII. Hány puszta hely vagyon ezen helységben? Mennyi időtűi fogva? Mi okbúl pusztultak el? És azon helyeket appertinentiajával együtt kik bírják? IX. Ezen helységnek lakosi örökös jobbágyok-é, vagy nem? Jegyzetek : 1/ Állításom bizonyítására elegendő Szabó István és Varga János felbecsülhetetlen értékű munkásságára utalni, hogy könyvészeti hivatkozás nélkül is belássa bárki: olyan mélységű elemzés mindmáig sem a nemességről, sem a rendi polgárságról nem született hazai történetírásunkban, mint amilyen mélységben a jobbágyság helyzete és története ismert. 2/ Felhő Ibolya szerk.: Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában, I. Dunántúl, Bp. 1970

. 13. oldal 5. sz. jegyzete szerint Szabolcs megyében 1771-ben zajlott az úrbérrendezés. A valóság azonban az, hogy az összeírások, a falvak megvallatása 1772 májusától novemberéig történt, egy-két esetet kivéve. Az Úrba riumokat

, a hozzájuk csatolt Tabellákkal 1773-ban kapták meg a fal vak és a jobbágytartó földesurak

. Szabolcs megye úrbérrendezésének iratanyaga: Szabolcs-Szatmár megyei Levéltár, Úrbarialia, IV. A. l/g.

, 1350-1354. csomók

. Az In- vestigatiok öt dobozban találhatók a falvak betűrendjé-