Takács Péter: A dadai járás parasztjainak vallomásai 1772 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 3. (Nyíregyháza, 1987)

18. az áldozat, a veszteség arányában... 14. Gáva I.-II.-III. Ezen Gáva nevezetű helységnek emberemlékezetitűl fogvást sem urbáriuma, sem contractusa nem volt , és nincsen is, hanem az tekintetes földes uraság akarattyátúl föggött mind az jobbágyoknak, mind az zselléreknek egész szolgálatytya, az kinek tudniillik miképpen tetszett, és szüksége vélt, úgy úr dolgoztatta jobbágyit. IV. Haszonvételei : 1/ Határja ezen helységnek négy járásra lévén fel osztva, az esztendőnek minéműségéhez képest az rost, árpát, zabot, lent, kendert, kukoricát, tavasz búzát minden trágya nélkül alkalmatosan meg termi. Ősz búzát pedig azért nem vetnek, hogy sokszori probájok után róssá és üszöggé szokott változni. 2/ Ha az közel lévő Tiszának árja / .mely gyakran szokta járni kaszallojokat :/ sokáig és rendkívül nem fekszik rajtok, jó és marha tartásra alkalmatos szénát terem, és akkor sarjút is kaszálhatnak. Ha ellenben az ár víz sokáig rajtok hever, alkalmatlan szénát terem, sarjút sem kaszálhatnak. 3/ Az hegyallyai városok, nevezetesen Tokaj, Keresztúr, Liszka, Patak egy és másfel mérföldnyire lévén helyheztetve, alkalmatos esztendőkben, azokra jó úton jöhetnek-mehetnek, és hasznoson el adhattyák minden névvel nevezendő el adó javokat .