Takács Péter: A dadai járás parasztjainak vallomásai 1772 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 3. (Nyíregyháza, 1987)

2/ Noha az 3-dik, 6-dik és 8-dik punctum szerint Tokaj és egyébb hegyallyai városokon eladó jószágokra jó és hasznos piacok légyen, de mivel az tokai töltésen és hídon nagy vámot kel fizetniek, sőt ha a Tiszán fel el ado jószágokat saját hajójokon viszik is, szinte úgy, mintha a hídon mennének, meg vámoltatnak. A mi tőbb, ámbátor Tokajban az helység alatt közelebb költözhetnének által a Tiszán el ado jószágok kai, egy átalyában a vám meg vevés nélkül nem engedik a toka vámosok, valamint hogy az sem engettetik, hogy télben jegén által hajtsák marhájokat, ha csak az vámot meg nem fizetik. Ezen terheltetésekkel, mind kézi munkájúkkal lehető keresetek, mind szekerezéssel való kereskedések nagyon gátoltatik. 3/ Hogy az helységnek különösen se réttye, se földje, se kántora ez ideig nem volt. V. Sem szántó főldjők, sem kaszálló rétyek, az telekeknek minéműségéhez képest nem lévén kiszabva, ezen megesketett személyek nem tudhatyák, hány hold szántó földje és rétye légyen egy-egy egész gazdának, mivel kinek több, kinek kevesebb vagyon, amint tudnillik tehetsége hozza magával. Sarjút pedig, mint hogy nem szoktak, nem is kaszálnak. VI. Az Kállay részen valók szolgáltak eddig, és szolgálnak az contractussok szerint, az méltóságos báró Bánfy részen valók pedig most árendát fizetnek, az előtt pedig úgy szolgáltak, mint az Kállay részen lévők. És az szolgálatot helybe tették és teszik mind két részen levők. Azon kívül forspontozni szoktak mindenfelé, a hová az földes uraság kívánnya. VII. Ezen helységnek lakosi minden féle őszi és tavaszi ve-