Takács Péter: A dadai járás parasztjainak vallomásai 1772 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 3. (Nyíregyháza, 1987)

2. 1770. január 1-től 1772 végéig. 3. Az évi árendát, bért negyedévenként 50-50 forintjával róják le. 9. C s o b a j /Csobaj , ma: Borsod-Abaúj-Zemplén megye/ I.-II.-III. Ezen Csobaj nevezetű helységnek, az mostan élő emberek emlékezetire sem urbáriuma, sem contractusa nem volt, hanem az jobbágyoknak és zselléreknek adózása és kötelessége egyedül az földes uraság akarattyából függött. És az is, minthogy az egész helység négy földes úr által bíratik, nem egyenlőképen vagyon, mert edjik földes úr embere többet, az másiké ellenben kevesebbet szolgál, az mint ide alább bővebben ki-fog técceni. IV. Haszonvé te lei : 1/ Az határ két járásra vagyon fel-osztva, melynek harmad része három szőri szántással és öt vagy hat esztendőbeli trágyázással az tiszta ösz búzát, valamint egyébb részei az határnak az gabonát, árpát, zabot, kukoricát, kevés tavasz búzát, kendert középszerűen meg termi. 2/ Kaszálló réttyeit ezen helységnek az ár víz ugyan minden esztendőben járja, de ha annak idejében az ár-víz le menvén, rajtok sokáig nem áll, marha tartásra alkalmatos szénát terem; sőt ha jókor kaszálnának és tilalomba tartatnának kaszálló réttyei, sarjút is olykor kaszálhatnának. 3/ Az hegyallyai városok, nevezetesen Tokaj, Tarcal egy