Takács Péter: A dadai járás parasztjainak vallomásai 1772 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 3. (Nyíregyháza, 1987)

tetes földes uraság nem vészen. 10/ Az midőn nagy szárazság nincsen, kender ásztató vi­zek magok határjokban vagyon. 11/ Ezen helységnek lakosi, az hernádi vízimalmok csak három mérföldnyire lévén, őrleni oda szoktak járni szekerek­kel, de az helységben is két jó szárazmalom lévén, az kinek tetszik ezekben is őrölhet. 12/ Mivel ezen egész határban bővén vágynak székek, azon okon semmiféle marhájukat sózni nem szokták. Kárai : 1/ Panaszollyák ellemben ezen helység béliek, hogy az egész határjaikban sok szikek lévén, az el vetett mind őszi, mind tavaszi vetéseikben minden esztendőben sok károkat val­lanak. Semmi az szikeken nem teremvén, nevezetesen edjik egész járásokban, nem csak hogy sok székjei, de igen fenekes rétyei lévén, melyekben az essö vizek is meg állván, minden vetéseiket el rontyák. 2/ Ezen helységnek elegendő kaszallóji magok szükségek­re nem lévén, többnyire esztendőnkint eszlári, löki, dadái, dobi és szentmihályi szomszéd határokon pénzeken szokták meg szerezni szénájokat. 3/ Legelő mezeje szűkön lévén ezen helységnek, némely esztendőben heverő marhájokat más határokra szerzik. 4/ Sem épületekre, sem tüzelésekre az helység bélieknek semmi féle fájok nincsen, minden szükséges fákat pénzen szok­tak meg szerezni. 5/ Midőn ezen helységbéliek Lúc felé mennek az hernádi vízimalmokba, mindenkor az dobi gáton vámot, és az lúci ré-

Next

/
Oldalképek
Tartalom