Takács Péter: A dadai járás parasztjainak vallomásai 1772 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 3. (Nyíregyháza, 1987)

volt, az hová egy és két vékát csak a hátán is könyen el fog vihetni az lakos, és ezen malmok egész helység szükségére elegendők. De ezeken kívül Laskodon, Tason és Téten, leg felyebb egy mérföldnyire, alkalmatos vízimalmok találtatnak. 11/ Az uraság engedelmével rakottya veszszökbűl minden féle szükséges és jó kasokat szoktak csinálni és pénzen el adni. Hasonló veszszöket Nyíregyházára hordani, az hol akár pénzt, akár életet adnak érette. 12/ Hordani ugyan eddig a szölös helyekre nem szokták, de oly kötő sását bővön terem az határ, melyei a szőlőket kötözni szokták . 13/ Ezen föld mind méh tartásra, mind dohány csinálásra igen alkalmatos . 14/ Káposzta itten oly bövséggel terem, hogy minden esztendőben közönségessen pénzt is vesznek belőle az lakosok. 15/ Az szorgalmatosabb gazdák tekenősbékábúl is alkalmas hasznot vesznek, a mint hogy némelyeknél ususban is vagyon efféle kereskedés. Kárai

: Ellenben penig következendő fogyatkozások vágynak ezen helységnek határában az lakosok közt, úgy mint: 1/ Az midőn az Hegyallyára mennek, Tokajnál vámot fizetni kenteiének, még penig az árvíznek idején, az rakomazi töltésekre nézve kétszeresen. 2/ Az vonó marhájoknak alkalmatosabb voltáért, az ramocsaházi szomszéd határban, egy-egy napi szántásért és ugyan annyi kaszallásért, legelő mezött szoktak bérelni. 3/ A kaszálloin soha kécer kaszálni nem lehet. 4/ Nem mindenkor, mikor akarnának avagy töllök lehetne,