Takács Péter: A dadai járás parasztjainak vallomásai 1772 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 3. (Nyíregyháza, 1987)

rint az lakosok kész pénzül fizették. Az miolta maga bírja is az egész helységet báró Desseöffi úr eö nagysága, azóta is, ide rekesztett contractus szerint, minden névvel nevezendő haszon vételekért 2000 vonás forintokat fizetnek. IV. Haszonvételei : 1/ Ezen helységnek határja három járásra vagyon fel osztva, és az esztendőnek minéműségéhez képest az rozst, árpát, zabot, tavasz búzát, kukoricát, kendert, lént alkalmatosan meg termi. Ősz búzát pedig azért nem vetnek, hogy sokszori próbajok után rozsa és üszöggé szokott változni határjoknak minden résziben. Egyéb vetemények pedig minden trágya nélkül szokott termeni. 2/ Kaszálló réttyei ezen helységnek két karban vágynak, edjik részét az árvíz szokta járni, ugyan azért is ritkán kasza Ihattyák, az sok zsombok és kákák miatt, más részét pedig, melyet az árvíz nem szokott járni, csupán az gazdák szántó főldbűl hagyák magok szükségére. És ez a rész az mi keveset ád, alkalmatos az marha tartásra, és noha mindenkor tilalmasban tartatnak azon kaszállásra rendelt részek, sarjút mindazáltal soha se kaszálhatnak. 3/ Az hegyallyai városok, nevezetesen Tokaj másfél, Tarcal, Keresztúr, Tállya, Szikszó két-három és négy mérföldnyire esvén, anyibúl alkalmatos eladó piarca mindenféle javainak, hogy midőn az árvizek és nagy essőzések, őszszel és télben nincsenek, jó és alkalmatos utakon jöhetnek és mehetnek, úgy hasznosan el adhattyák minden névvel nevezendő javokat . 4/ Mind heverő, mind vono minden féle marhájoknak lege-