Takács Péter: A dadai járás parasztjainak vallomásai 1772 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 3. (Nyíregyháza, 1987)

teccett az uraságnak, hajtattak. E mellett szüretire minden gazda egy-egy szedőt adott, az kik hol tőbb, hol kevesebb ideig tartattak az szüreten. És Tárcáira járván az robotra, oda menetelek és viszsza jövetelek bé nem számláltatott az napi számhoz. VII. Minden féle mezei veteményekbűl tizedet szoktak adni ezen helységnek lakosi. Több szomszéd helységekben adnak-é kilencedet, ezen meg esketett személyek nem tudják. Ezen kí­vül más adózás fejében, az telekek minéműségéhez képest, ki 6, ki 7 s ki 4 rhenes forinttot szokott fizetni. Egyébb adó­zást nem te Ilye sí tettek, ki vévén azt, hogy az midőn az te­kintetes uraság kívánta, forspontot adtak, melynek árát néha meg attak, néha oda maradott. VIII. Sem olyan puszta telekek, melyeket az lakosok bírnának, kőzőnségessen ezen helységben nincsenek, sem olyanok, az me­lyek ember emlékezetitűl fogvást pusztultak volna el, nem találtattnak, ki vévén azt, hogy egy a stabalis quártély házhoz közel pusztában áll, mivel sem az tekintetes uraság, sem az helység rajta senkinek építeni nem enged azért, hogy az tűztül féltik az stabalis quártélyt, de azon kívül is igen csekély hely, és semmi appe rtinentiá ja utanna nincsen. IX. Ezen helységnek lakosai mind edgyik szabad menetelű job­bágyok . Rakamaz, 1772. aug. 27. Főbíró : Oener György + Esküdtek : Stimp Fridrik + Kolaj Mihály + Kik Oános + Lakosok : Kik Christian + Tílki Miklós + Czauker Ádám+

Next

/
Oldalképek
Tartalom