Takács Péter: A dadai járás parasztjainak vallomásai 1772 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 3. (Nyíregyháza, 1987)

tik, de intettnek is az lakosok. Arra való szabadság pedig dézma adástól adattik nyolc esztendeig. 11/ Az helység bíráinak és az tanácsnak szabad lészen magok közt büntetni, a ki tőrvény szerint találtatik érde­mesnek, tizenkét forintig, és felyebb nem. Úgy mind azon ál­tal, hogy kőzőttők lett törvényt szabad lószen az pőrős fél­nek az uraság székére appellálni. Úgy az jus gladiuma lévén az nemes káptalannak, criminalis causakat és uraság tisztei­re relegálni kőtelessek lesznek. 12/ Szabadság az új lakosoknak adatik az uraságtúl három esztendeig, úgy hogy főnt specificált gabonabéli désma he­lyett egy pár marhátúi három párig egy kila búzát, és annyi árpán kívül töbre nem lesznek kőtelessek, hozzá adván azt is, hogy ha valaki kőzülök az említett szabadságra adott három esztendők alatt, vagy pediglen mindgyárt szabadság ki telese után is el akarna menni, az olyan egész taxát és adót annyi üdőre, az meddig ottan lakott, köteles leszen meg másolha­tattlanul nemes káptalannak le tenni, és ezen taxa adó meg vételére s desumptiojára az helység köteleztetik. 13/ A tőbb occurentiák iránt ajánlya az nemes káptalan igaz attyai voltát az helység lakossaihoz, kívánván minde­nekben inkább vigasztalásokat, hogy sem szomorúságokat, avagy helytelen való terheltetéseket. 1727. máj. 8. Capitulum Agriense Pecsét

Next

/
Oldalképek
Tartalom