Takács Péter: A dadai járás parasztjainak vallomásai 1772 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 3. (Nyíregyháza, 1987)
2/ A szénája néhol sásas, kakás, és nádfiokos, mely miatt nem oly alkalmatos a barom tápláltatásra . 3/ Midőn a hegyajjai városokra kell járni a lakosoknak, a tokai Tisza hídján vámot kell fizetni, még pedig árvíz idején a rakomazi töltésekre nézve kéceresen. 4/ Ez előtt tíz esztendővel némely földes urak bizonyos kaszálló rétet engettek volt közönségesen a helység számára, most pedig kőz osztállyt tévén a földes urak magok kőzt , azon rétben is, a helységtől azt kezekhez vették, noha némely földes urak a magok embereinek ezen kaszallóbúl is engedtenek viszsza. 5/ Nagy álló és meg feneklett tavai vágynak ezen határnak, melyek ha el vétetnének, alkalmatos földei szaporodnának. 6/ Makkolásra való erdeje sincsen ezen helységnek. 7/ Tized vagy királyi dézma is van ezen helységben, eleitűi fogvást. 8/ Hajókázásra való folyó vize nincsen olyan közel, hogy azon akármely módon kereskedhetne. V. Mivel a tekéntetes földes uraság, minden esztendőben, a maga embereinek, maga teccésébűl, kinek-kinek tehecsége szerint osztogattya a földeket és kaszállókat, tehát nem tudhattyák ezen meg eskütt személylyek bizonyoson meg mondani, melyik telek után menyi főid és kaszálló vagyon. Némely rétytyein pedig a mint már meg mondották, jó száraz esztendőben, sarjút is lehet kaszálni. VI. Külőmbőző képen teszik a robotát a lakosok, némely földes úrnak így, másnak amúgy. Nevezetesen pedig eszerint szol-