Takács Péter: A dadai járás parasztjainak vallomásai 1772 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 3. (Nyíregyháza, 1987)

Mivel a jobbágyoknak minden községben, központilag meg­szerkesztett, a megyékhez nyomtatásban elküldött kilenc kér­désre kellett válaszolni, így a kérdéseket szükségtelennek tartottam minden esetben megismételni. A kérdések pontos szö vegét közlöm a vallomások előtt. Ugyancsak fölöslegesnek tartottam a minden község la­kóinak vallomását lezáró, hitelesítő formulát minden esetben megismételni, mint ahogyan az összeírok latin nyelvű záradé­kolását sem közlöm minden dokumentum szövege után, mert ezek ben csak amúgy is nyilvánvaló eltérések fordulnak elő, mint például az előzetes összeírás és falu-vallatás dátuma, a te­lepülés neve. Ezért elegendőnek tartom, ha itt közlök egy, de minden esetben ismétlődő formulát . A jobbágyok önvallomásukat a következő formulával hite­lesítették : Mi , ezen felül meg írt punctumok iránt az úrbarialis conscriptor urak által meg eskettetett helység lakosai, nem lévén pecsétünk /amelyik községnek pecsétje volt: szokó 1t pecsétünkkel/ , magunk keze kereszt vonásával /ahol a vallo­mástevő jobbágyok valamelyike írni tudott: rész szerint ma­ gunk saját keze írásával , rész szerint keze kereszt vonásé­ val/ fent írt vallásunkat erősíttyük . A dokumentumokat aláírásukkal vagy ke resztvonásúkkal hitelesítő jobbágyok nevei után vagy + - et tettem, vagy az m . k . /maga kezével/ rövidítést használtam, attól függően, hogy volt-é, aki saját maga írta alá az okmányt. Ebből az is kiderül, hogy miként alakult a paraszti záradék pontos szövege. Ahol pecséttel élt a község, ott az aláírásokat kö-

Next

/
Oldalképek
Tartalom