Takács Péter: A dadai járás parasztjainak vallomásai 1772 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 3. (Nyíregyháza, 1987)

jelentett városokhoz. 4/ Minden nevel nevezendő vonó és heverő marhájuknak bövséges, és elégedendő legelő mezejek vagyon, melyen jó hasznos fű terem, elégedendő székekkel edjüt, úgy hogy szükségek nincsen az marha sózására. 5/ Az falu körül el folyó Tisza és két Morotva jo itató helyek az marhájoknak. A pusztán pedig tók és kutak vágynak, szükségekre elegedendök. 6/ Tűzi fájok elégedendő vagyon, de épületre pénzen kell venniek. 7/ Mint hogy az hegyallyai városok határin lévő szöllö hegyek közel vágynak, ha szokásban volna az lakosoknál, minden szöllő munka idején pénzt, napi számokkal, kereshetnének. 8/ Semi királyi dézmát ezideig az lakosok nem fizettek. 9/ Káposztás és egyébb veteményes kértek levén, e félékben szükséget nem látnak. 10/ Az tokai sóház közel lévén, pénzt a sónak el szálításában kereshetnének, ha efféle szekerezést meg szokták volna . 11/ Az Tisza közel lévén, hasznosan kereskedhetnének az közel lévő hegyallyai vásárokra. 12/ Kender és len áztató vizek bőven vagyon. 13/ Vízimalmok egy, nevezetesen egy mérföldnyire hat kövű, az másik más fél mérföldnyire hat kövű, és a Hernádon valók három mérföldnyire vágynak. Helyben pedig egy szárazmalmok vagyon . 14/ Az Tisza és Morotva a falu alatt folyván, jó és