Takács Péter: A dadai járás parasztjainak vallomásai 1772 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 3. (Nyíregyháza, 1987)

zabot, lencsét, borsót, lent, kendert, kukuricat és dinynyét is te rem . 2/ Vannak széna termő helyei, melyek ha a szomszéd Tisza árjátúl sokáig nem vesztegettetnek, a marha tartásra alkalmatos szénát teremnek. 3/ Az hegyajjai vásáros várósok egy mérföldnyire esvén, az hová szükséges jószágoknak el adása - és vevése végett árvíznek idején csónakokon, száraz időben pedig szekereken is járnak, és el adandó jószágokat az időnek mivóltához képpest el is adhattyák. 4/ Minden némű marhájoknak, nagy árvizeken kívül, elegendő legelő mezeje vagyon, mind aratás előtt, mind azután. 5/ Itató vizek mindenütt közel esnek és alkalmatosuk. 6/ Az hegyajjai szőlős városok, a mint felyebb meg vagyon írva, igen közel esnek, azért napi szám keresése véget mind azokra el járnak. 7/ Kender és len ásztató távok alkalmatosuk vannak. 8/ Benn a helységben mind száraz, mind hat köre való vízimalmok találtatnak, melyek miá az öröltetésben szükséget nem látnak. 9/ Szőlő kötő sását bövön lehet a határban szedni, és a hegyajján pénzen el adni. Kárai : Ellenben pedig e következendő kárai és fogyatkozásai vágynak ezen helységnek és határjának: 1/ A szántó földeinek az ajjas résziben, a széna termő rétéiben pedig egészlen gyakorta az árvíz nagy károkat tesznek, úgy hogy olyankor alkalmatos szénájok sem terem, külöm-