Takács Péter: A dadai járás parasztjainak vallomásai 1772 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 3. (Nyíregyháza, 1987)
tásokat az alábbiakban részletezem: Ha az értelmezés megkívánta, módosítottam a központozást. Elhagytam a fölös vesszőket, ahol feltétlenük szükséges volt, pótoltam. Mondatzáró jeleket /pont, felkiáltó- és kérdőjel/ tettem ki, ahol hiányoztak. A IV. kérdésre adott válaszokat minden esetben két részre bontva számoztam /erre 2-3 esetben volt szükség, ahol az írnokok a IV. pontra adott feleletek rögzítésénél nem emelték ki a községek hasznait és kárai t felsoroló szövegrészben az említett fogalmakat. Minden esetben következetesen szá razmalmot , vízima lmot írtam, függetlenül attól, hogy a korabeli írnokok hogyan írták ezt a két fogalmat. Ugyancsak következetesen a mérföld alakot használtam a szövegben előforduló formák - mértföld , mélyföld , mé rdföld , mért főid , mérd föld , mér föld - helyett. A tartalomhoz és a központozáshoz igazodva, fölöslegesnek tartottam a köznevek nagy kezdő betűit megőrizni, ezért olyan szavak, mint búza, árpa, len, kender, kukorica, lakos, jobbágy, helység, úr, földesúr stb. nagy kezdő betűjét kicsire változtattam. Az eredeti számozás formáját: 1—, 2—, 3 — , ... /primo, secundo, tertio, . . ./ és 1^-, 2—, ... /primum, secundum, . . ./, ha nem szövegen belüli számozás volt, hanem felsorolás céljaira alkalmazták, elhagytam; az 1-9-ig terjedő kérdések jelölésére római számokat /I-IX ./ használtam, a kérdéseken belüli felsorolások jelzésére pedig arab számokat. Ezzel egységesebbé és könnyebben követhetővé igyekeztem ten-
