Németh Zoltán: Testamentumok, osztályos egyezségek Nyíregyházán 1759–1792 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 2. (Nyíregyháza, 1987)

Bevezetés

áll, és van egy magyar nyelvű panaszos levél meg egy osztályos egyezség. Nézzük meg, milyen jellegzetességei voltak a korabeli magyar írásos nyelvnek. 1/ Az 1780-as évben a Szekeres-testvérek között készült egy cseh nyelvű osztályos egyezség. Ennek magyar nyelvű változatát Copio reverze e Slavonicu megjelölés alatt olvashatjuk. Jellegzetességei: - nem magyar anyanyelvű írta, mivel olyan kapcsolatok vannak benne, mint "... az eöket illető részeket mely reájok atyák után háramlót..."; "Leány testvereimis az Attyank rendelése Szerint melyik részeket fel vettek..."} "Eöket fog érdekelni...

1

,

1 "Jelenlétiben Feö Biro Franko György és az Esküdtek..."; - gyakran a köznépi kiejtést rögzítette az írója, pl.: "... ött férj fi gyermekek közzül..."; "...tehát nékiek..." stb. 2/ Egy 1789-es, eredetileg német nyelven írt végrendelet magyar nyelvű másolatának a fejléce: Copia Testamenti Leopold Egert. Olvasatakor megállapítható: - kétnyelvű, de nem magyar anyanyelvű egyén írta, mert olyan idegenes szókapcsolatok vannak benne, mint "Lörincz ezekből Semmit nem követelheti hanem keressen maga részit..."; "... négy árva gyermekeinek adattassonoda úgymint Francinak és haróm Leányok. .." ; - a köznyelvi kiejtés szerint írtak le sok szót, pl.: ideji, irtt, árvájit, nevellye, táplállya; - a szövegben a beszélt magyar nyelv szókincse is érvényesült, pl. "Bé vetett Eöszi vetés..."; "...amelyekből még 400. Rfok hátravagyon..."; "Egy meg vasazott Szekér..." stb. 3/ Érdekes, hogy az Egert Leopold eredetileg német nyelvű, 1789-es végrendeletének magyar változatával együtt vannak - valószínűleg a végrendelkező által írt - magyar nyelvű levelek is. Az egyiket "AJTekintetes_Márczi_Ist

^^^^^^¿^lenipotentiarius_Urhoz" nyújtotta be Egert Leopold, aki morvaországi német volt, de ez a fogalmazásában nem érződik. A másik levél egy ismételt kérelem, a "Tekintetes_Fiscális| Uram!" megszólítással. Ez is, az előzőhöz hasonlóan, a kor stí-