Balogh István: Regeszták Szatmár vármegye jegyzőkönyvéből 1593. május 1. - 1616. augusztus 6. - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 1. (Nyíregyháza, 1986)

Jegyzőkönyvek - 1610

megyéknek főispánja és Maximilián hercegnek is főkomornyikja, esküszöm az élő Istenre, ki Atya, Fiú, Szentlélek teljes szentháromság egy Isten, engem úgy segéljen, hogy ez Szatmár vármegyének főispánságábán és tisztében, törvényeknek szolgáltatásában és exactioknak oltalmazásában és szabadságoknak utaiban /és religiókban kihúzva/ se kedvet, se félelmet, se barátságot, se gyülölséget nem tekintek, hanem az én erőm és tehetségem szerint őrizem és oltalmazom és szabadSágoknak megtartására kötelezem magamat teljes tehetségemmel, Isten engem úgy segéljen.

Kivül: Nagyságos gróf Dóczy András eskü szövege 1610. október 13-án a megye nemesi közönségének közgyűlése előtt Csen- ger mezővárosban letéve és teljesítve.

CSENGER, 1610. nov. 3. 312. folio

Közös határozattal elrendelve:

Hogy a legutóbbi pozsonyi országgyűlési határozat szerint a nagyságos urak és főnemesek minden négy porta után egy-egy lovast rögtön állítsanak ki, azok jelenjenek meg Szatmárnémeti mezővárosban a legutóbbi közgyűlésen megállapított büntetés terhe alatt.

CSENGER, 1610. november 13. 313. folio

Megyei közgyűlés. A megye közönségének a főispán üzenetére hozott egyhangú határozata.

A megye nemessége kész fejenként és személyesen Erdély fejedelmének segítségére felkelni, de úgy, hogy ha a tiszántúli részek főkapitánya őfelsége bandériumai élén személyesen is kiáll. Máskülönben is a főispán által kitűzött