Nagy Ferenc: Rétközi anekdoták - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai IV. Füzetek 5. (Nyíregyháza, 2004)

Gyertek lányok öltözzetek fehérbe Szórjunk rózsát Rákosi Mátyás elébe Hadd járjon ő a rózsában bokáig Éljen, éljen Rákosi elvtárs sokáig. Ezután az óvónéni széthúzta a falra feszített piros drapériát, mely alól az ünnepelt nagyméretű, mosolygós képe bukkant elő. Eddig minden simán ment, de most jött a neheze! - Na gyerekek, mondjátok el, milyen ember Rákosi Mátyás, a mi apánk? tette fel a kérdést az óvónéni. Feszült csend lett. Összeszorultak a gyerekszájak és mindenki az ünnepelt fénylő koponyáját bámulta. A gyerekek leblokkoltak és az ismételt „rávezető" kérdésekre sem jött válasz. Az óvónéni végső elkeseredésében a kis Emeséhez fordult, akiről tudta, hogy talpraesett, kotnyeles teremtés, aki könnyen szóra bírható. - No, Emese, állj szépen fel és mondd el, hogy milyen bácsi Rákosi elvtárs? Alig ért azonban a kérdés végére, eszébe villant, hogy a lehetséges változatok közül a legrosszabbat választotta, hiszen Emese a református pap lánya. Rosszullét környékezte, mert arra gondolt, hogy a járási elvtársak ezt majd provokációnak vélik. Emese azonban már állt és nagy barna szemeit tágra nyitva erősen gondolkodott. Okos fejében kavarogtak a gondolatok, azok, amelyeket erről a kopasz bácsiról otthon hallott és azok, amelyeket itt az óvodában tanult. - No, hát milyen bácsi Rákosi elvtárs - ismételte meg a kérdést remegő hangon az óvónéni? Az összeszorított piciny száj lassan megnyílt és tagoltan, huncut mosollyal a következőket mondta: - Hát, ... az biztos, hogy nem református! Nagy Ferenc gyűjtése