Fekete Zoltán: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei éremgyűjtők éremkiadásának története - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai IV. Füzetek 4. (Nyíregyháza, 2002)

A Hét Vezér sorozat - bronzban és ezüstben

Előlap: az éremszélből előtűnő, jobbra fordult, pödrött bajuszú férfi mellké­pe, turanid típus, vállig érő egyenes hajjal puha szőr fejfedőben. Jobbról ívesen TÖHÖTÖM, balról VEZÉR, mellnél TS kockába zárt mesterjel. Ezüstérmeken a mesterjel alatt az Állami Pénzverő ÁP gyárjele, holdjel, 835 finomsági szám. Hátlap: a középpajzsban a tiszaberceli korong ábrázolása. A középpajzsot gyöngykör zárja. Az éremszél és a gyöngykör közötti gyűrűben felül x SZABOLCS x BEREG x MEGYE x, alul TISZABERCELI x KORONG x felirat. Palást: sima Tervező: Tóth Sándor éremművész Akiadás éve: 1992. Kivitele: vert, Állami Pénzverő Mérete: 0 42,5 mm Készült: Ag: 0,835 (ezüst) BU: 130 db (?) 43,20 g 10 db (?)72,00g Br: (bronz) 300 db Töhötöm (Tétény, Tuhutum) az Árpáddal bejött hét vezér közé tartozott. Részt vett a vezérek esküvésében s a Felső-Tisza-völgy elfoglalásában. Mi­dőn Marót nem adta át a Nyírséget és a Szamos közét, Árpád Tassal és Sza­bolccsal Töhötömöt küldte ellene. Töhötöm és fia, Harka, meghódította a Nyír erdejétől a Hómosó-érig terjedő egész vidéket, s ellenállás nélkül jutott Zilah vidékéig, majd a Meszes-hegység tövében egyesült újból Szabolcs és Tas hadaival. Töhötöm Árpádtól hatalmat kért Erdély elfoglalására. Azt megszerezve csakugyan betört, s a Meszesi-kapunál Gyelo vlach vezér őt föl nem tartóztatván, az erdőn keresztül az Almás vizéig nyomult, Esküilőnél pedig a föld népét hódolatra bírta. Anonymus szerint: „Töhötöm pedig az naptól fogva azon földet békével és boldogan bírta."" A tiszaberceli korong (korongpár), a Jósa András Múzeum (JAM, ltsz.: 64.890.1., ezüst, aranyo­zott, átm.: 7,2-7,4 cm) található. Vékony ezüstlemezből kivágott hajfonatdí­szítő korongok. Felületüket a háttérből kidomborított és ötvösmunkával ki­dolgozott növényi minta díszíti. Középről három erősen kiemelkedő csepp­formájú levélalak csúcsával a perem felé indul, csúcsaiból kétlevelű levél­csokor ágazik szét, s a peremsáv mellett futva kapcsolódnak a szomszédos palmetta leveléhez. A csepp alakú levelek közepére két kör alakot ütöttek be. A három domború felületű levél közötti mezőt egy-egy indaszáron ülő há­romlevelű levélcsokor tölti ki. A peremsávon nittszögek nyomai látszanak, amelyekkel a korongokat a sima felületű ezüst hátlaphoz erősítették. 34

Next

/
Oldalképek
Tartalom