Fekete Zoltán: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei éremgyűjtők éremkiadásának története - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai IV. Füzetek 4. (Nyíregyháza, 2002)

Jegyzetek

25 Hóman Bálint és Szekfű Gyula: Magyar történet, I. köt. írta: Hóman Bálint. Bp., 1935. (a továbbiakban Hóman, 1935.) 71. 26 MNL, Szerk. Glatz Ferenc. Bp., 1999. 9. köt. 430. 27 MNL, Szerk. Glatz Ferenc. Bp., 2000. 11. köt. 629. 28 Fodor István: A honfoglaló magyarság. Bp., 1996. (a továbbiakban Fodor, 1996.) 72. 29 Szabolcs-Szatmár megye államigazgatási helyneve 1990. január l-jével SzabolcsSzatmár-Bereg megyére változott, a 96/1989. (VIII. 31.) MT. sz. rendelettel, mely egyben a megyék nevének, székhelyének megállapításáról szóló 4343/1949. (XII. 14.) MT. sz. rendeletet módosította. A megye nevének megváltoztatása ugyan nem témája ennek a dolgozatnak, de szeretném elmondani, hogy attól az időtől kezdve, hogy 1985-ben kiadtuk a címeres (Szabolcs vezér) érmünket, egyre többet beszéltünk arról, hogy a Bereg nevet a megye felvehetne éppúgy, mint a Szatmár nevet. Ung megyéből két település (Győröcske és Záhony), Ugocsa megyéből kb. 1 hektárnyi szántó került a megyéhez, így ezek névfelvételét nehezen lehet indokolni. Az akkori megyei tanács vezetőinek megbízásából vettem részt azokon a vásárosnaményi üléseken (párt, tanácsi, népfront stb.), ahol a „kezdeményezést" írásba foglalták, majd a megyei tanács végrehajtó bizottsága és ezt követően a megyei tanács ülésére készült előterjesztés előadója voltam, mert más ezt nem kívánta felvállalni. 30 MNL, Szerk. Glatz Ferenc. Bp.. 1998. 7. köt. 248. 31 Fodor, 1996. 148. 32 Remélem egyedi esetről van szó, de elgondolkoztató. Egy dologra viszont jó volt, hogy azonnal visszakértük mind Szabó Gézától, mint az Állami Pénzverőtől az érmeink verőtöveit és így már nincs több „fekete" verés. 33 Pallas Nagy Lexikona, Bp., 1897. (a továbbiakban PNL) 16. köt. 127. 34 Fodor, 1996. 179. 35 MNL, Főszerk. Élesztős László. Bp., 1993. 1. köt. 608. 36 Fodor, 128. 37 PN,. Bp., 1897. 15. köt. 955. 38 Fodor, 1996. 164. 39 PNL, Bp., 1896. 13. köt. 436. 40 Fodor, 1996. 113. 41 MNL, Szerk. Glatz Ferenc. Bp„ 1999. 9. köt. 674. 42 Fodor, 1996. 182. 43 MNL, Szerk. Glatz Ferenc. Bp., 1998. 7. köt. 288. 44 Fodor, 1996. 79. 45 Anonymus Béla király jegyzője. A legrégibb, eredeti szövegben fennmaradt magyarországi latin nyelvű geszta, a Gesta Hungarorum (A magyarok tettei) ismeretlen szerzője, aki a magyar honfoglalás és megtelepedés regényes elbeszélését írta. 46 MNL, Főszerk. Élesztős László. Bp., 1994. 2. köt. 408. 47 Hóman, 1935. 72-74. 48 Lakatos Sarolta: A nyírségi éremgyűjtők múzeumi letétje. Érem. A Magyar éremgyűjtők Egyesülete szakmai folyóirata. 1999/2. sz. 18-26.