Fekete Zoltán: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei éremgyűjtők éremkiadásának története - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai IV. Füzetek 4. (Nyíregyháza, 2002)

A második emlékérem

Előlap: Gyöngykörös középpajzsban Szent László győri hermájának ábrázolása szemből nézetben, tőle balra ívesen. LADISL-, jobbról: AVS REX felirat, az ereklyetartó alatt TS mesterjel. A gyöngykör és az éremszél közötti gyűrűben kétsoros felirat. „HONFOGLALÁSKOR PIHENŐ, 1092-BEN ORSZÁGGYŰLÉSI TANÁCSKOZÁSI x HELYE VOLT A MAGYAROKNAK E VÁR x Szt x LÁSZLÓ x SZABOLCSI ZSINAT". A külső körben ovális görbében alul 1986 évszám, az éremkészítés éve. Ezüstérmeken mesterjel mellett az Állami Pénzverő AP gyárjele, holdjel, 835 finomsági szám. Hátlap: Szabolcs vármegye névadó településéről, Szabolcsról készült panoráma. A XI. századi Szűz Mária kőmonostor (XIV. századtól református templom), mellette fa harangtorony áll. A templom mögött emelkednek a X. századi háromszög alaprajzú földvár sáncai a Millennium évében emelt emlékoszloppal. Alul ívesen: SZABOLCSI x FÖLDVÁR, a templomtól jobbra, az éremszélnél TS mesterjel. Palást: sima Tervező: Tóth Sándor éremművész Akiadás éve: 1986. Kivitele: vert, Állami Pénzverő Mérete: 0 42,5 mm Készült: Ag: 0,835 (ezüst) BU: 200 db 43,20 g 20 db 72,00 g Br: (bronz) 500 db Az előlapon két hiba került a szövegbe, melyre nincs magyarázat, de az biztos, hogy nem szándékosan történt az elírás. Mint ismert, a szöveg az emlékoszlopról került átvételre és ott: PIHENŐJE és nem PIHENŐ, a másik: SZÍNHELYE és nem HELYE volt. Sajnos a korrektorok akkor, amikor még javítható lett volna, nem vették ezt észre. Közismert történeti adatok szerint Szent László király, aki Géza testvérével és Salamonnal IV. László és V. István királyokon kívül legtöbbet tartózkodott és ült törvényt a vidék nemeseivel Szabolcs vármegye területén, oroszországi hadjárataiból visszajövet itt tartotta - számos intézkedése és régebbi törvényei megerősítésével - a nagyjelentőségű szabolcsi országos zsinatot, amely a vonatkozó források szerint 1092. június 13-dikán vette kezdetét. Szent István király törvényeiben a törvényhozó gyűléseket consilium, conventus vagy senatus, azaz gyűlés, zsinat elnevezéssel illeti. Ezek nem