Ünnepek és hétköznapok a történelemben - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai IV. Füzetek 3. (Nyíregyháza, 1999)

Kujbusné Mecsei Éva: Ünnepek és ünneplések

Bálint-nap (február 14.): ekkor jön haza a vadgalamb, mostanában — az angolszász hagyományokból átvéve — a szerelmesek napja Julianna-nap (február 16.): időjósló nap (e napon még havazhat, de ek­kortól melegebbre fordul az idő) Zsuzsanna-nap (február 19.): időjósló nap (ha megszólal a pacsirta, kezdődik a tavasz, ha alacsonyan repül, akkor még marad a hi­deg idő) Üszögös Szent Péter napja (február 22.): dologtiltó nap (mivel szeren­csétlen nap, nem szabad semmilyen munkához sem fogni), idő­jóslás (amilyen ezen a napon az idő, olyan lesz József-napkor is) Mátyás-nap (február 24.): jégtörő Mátyás elviszi a jeget: enyhül a hideg Farsang (változó ünnep, a farsangi időszak Vízkereszttől böjtfogadó szerdáig tart): alakoskodások, bálok Tavaszi ünnepek és jeles napok Gergely-nap (március 12.): időjóslás (ha Mátyás talál jeget, akkor Ger­gely nem hoz havat, ha nem talál, akkor márciusban havazik), a márciusi hó elmulasztja a szeplőt; ekkor van a Gergely-járás, a középkortól az ünnepköszöntő diákok szokása Sándor, József Benedek napjai (március 18., 19., 21.): időjósló nap, ek­kor kezdődik a jó idő, jönnek a fecskék, lehet ültemi Gyümölcsoltó Boldogasszony napja (március 25.): az Angyali Üdvözlet, Jézus Szentlélektől való fogantatásának napja. Ekkor kezdődik a fák oltása, szemzése. Ha ezen a napon rossz az idő, akkor rossz tavasz várható. Április 1.: tréfanap, dologtiltó nap (ez a nap alkalmatlan a vetésre) Nagyböjt (a Hamvazószerdától Húsvét vasárnapig tartó, 40 napos idő­szak): takarítás, méregtelenítés (ekkor a hús és az ún. fehér ele­delek mint a tej, túró, vaj, sajt, tojás fogyasztása tilos volt) Hamvazószerda: a 40 napos böjt kezdete, a szentelt barka megszentelt hamujával rajzol keresztet a pap a bűnbocsánatos homlokára A nagyböjt vasárnapjai: csonka-, liter-, guzsaly-, fehér-, fekete-, virág­és nagyvasárnap

Next

/
Oldalképek
Tartalom