Ünnepek és hétköznapok a történelemben - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai IV. Füzetek 3. (Nyíregyháza, 1999)

Kujbusné Mecsei Éva: Ünnepek és ünneplések

Az 1753-54-ben újratelepített Nyíregyháza 1786-ban mint mezőváros négy országos és egy hetivásár tartására nyert jogot. A kétnapos orszá­gos vásárok jeles alkalmai voltak nemcsak a város, hanem a környező települések életének is. A sokadalmak rendkívüli alkalmak, a hétközna­pokat megszínesítő ünnepek voltak. Eladók és vásárlók már napokkal előtte készültek rá, az adás-vevés napjára ünneplő ruhát öltöttek, a sike­res üzletkötést áldomással, lakomával, tánccal ünnepelték, sőt elmarad­hatatlan volt a vásárfia is. Jeles eseményei voltak a közösségnek az örökváltságok is. Nyíregy­háza hatalmas kölcsönt felvéve, ill. a lakosait vagyonuk arányában ter­helve 1803-ban a Dessewffyektől, 1824-ben pedig a Károlyiaktól vál­totta meg földesúri terheit. A város fennhatóság nélküli autonómiát azonban csak az V. Ferdinándtól 1837-ben nyert privilégiumlevéllel ka­pott. A belső önrendelkezést biztosító kiváltságlevél különleges ünnep­lést is kívánt. A fényes ceremóniára 1838. január 22-én került sor. Az ünnepségről, majd az azt követő eszem-iszomról a helybeli evangélikus egyház Történetkönyve, valamint Susztek Sámuel tanító naplója a kö­vetkezőképpen számol be. 14 „Január 22-én tartatott városunkban kiváltságbani beiktatás (statutio privilegiorum) ily módon: Reggeli 10 óra tájban ment a szom­széd és távol helységekbeli meghívott deputatus urakból álló nagy soka­ság Szabolcs vármegye alispánja, Kállay Péter elölülése alatt a katoli­kus templomba a szentmisére. Onnan, de sokkal nagyobb számban, az ágostai vallást követők templomába, ahol egy igen szívre ható beszéd tartatott tekintetes tiszteletes Mikuss Sámuel evangélikus prédikátor 14 Az idézetek az evangélikus egyház „Történetkönyv, mellyben Nyíregyházi Evangelika Ekklésiának XIX dik századtól kezdve évenkénti történetei — Miklósjjfy Sámueltől szerkesztve és Nagy Sámuel - Susztek Sámuel és Míhályik Mátyás által írva az első két évtizedben kivált T. Jurányi Adám kéziratából más két évtizedben már gazdagabb kút főkből merített adatok szerint 1841 ik és 42 ik években lehetőképp összegyűjtve és leírva az Ekklésia oltárára hálás szível letétettek és akkori nagy érdemű Presbyter Uraknak ajánltattak" című kéziratá­ból (a továbbiakban Történetkönyv), valamint Susztek Sámuel nyíregyházi ta­nító naplójából (ez utóbbi megjelent: Galambos - Kujbusné, 1998. 1., 2. sz.) valók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom