Ünnepek és hétköznapok a történelemben - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai IV. Füzetek 3. (Nyíregyháza, 1999)

Henzsel Ágota: XVII. századi életképek

ötven embert állítottak ki egynapi munkára, hogy a szatmári vár árkát a kapitány kérésére megtisztítsák.

13 A szabolcsi Kalló várának Várad eleste után megnövekedett a jelentősége. A nem túl jelentékeny erősség szabályos, négyzetes építmény volt, négy sarkán hatalmas óolasz bástyákkal, amelyek csillag formához tették hasonlóvá. Három méter mély és jó öt méter széles mocsaras árok vette körül. Hét méternél is magasabb falai nem függőlegesen, hanem kissé lejtősen álltak, kívülről téglával burkolva.

14 Az 1664-ben készített leltár több várbeli építményt felsorol. A katonák élelmezésének fontosságát mutatja, hogy a várban működött egy szárazmalom, volt lisztes ház és két sütőház kenyérsütő kemencékkel. A kapitány, a tisztek és az őrség házain kívül istállót, pincét, kutat jegyeztek fel. Kallón a katonák a váron kívül laktak, csak veszély esetén szorultak be a várba. A kapitány lakását belül fűthető kályhás kemence melegítette, szerény bútorzatát egy négyszögletű fiókos asztal, néhány lóca és fogas képezte.

15 A Szatmár megyei Remeteszegen Prépostváry Sára özvegy nemesasszony megerősített kastélyát érte fegyveres támadás nem külső ellenség, hanem Ispán István és hajdúi által. A támadók elrabolták a család ezüstjét és ruhaneműjét, sőt más, a biztonságosnak hitt erősségbe futott nemesek és jobbágyok ott levő ingóságait is. Ispán István szénát, gabonát, állatokat zsákmányolt, az elvitt borokat pedig csengeri kocsmájában kimérette.

16 Az élet bizonytalansága és viszontagságai a települési közösségek szorosabb együttműködését és szabályozottságát eredményezték. Ezek a szabályok törvényhatósági statútumokban, rendeletekben öltöttek testet. A falvak szigorú előírások és normák szerint éltek, már csak a feudális gazdálkodás és a nyomáskényszer kötöttségei miatt is. Szabályozták a 13 Henzsel Ágota: Szatmár vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái, II/l. 1629-1634. Nyíregyháza, 1996. (a továbbiakban: Henzsel, 1996.) 718. bejegyzés 14 Koroknay Gyula: Kalló egykori vára. In: A nagykállói járás múltja és jelene. Szerk. Csepelyi Tamás, Orosz Géza, Ratkó József, Szűcs Imre. Nagykálló, 1970. 58. p. 15 Kereskényi Miklós: A kallói vár inventáriuma 1664-ből. In: Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás, 5-6. Szerk. Gyarmathy Zsigmond. Nyíregyháza, 1985. (a továbbiakban Kereskényi, 1985.) 274. p. 16 Balogh, 1986. 1603. jan. 30.