Ünnepek és hétköznapok a történelemben - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai IV. Füzetek 3. (Nyíregyháza, 1999)

Szabó Sarolta: Mestertaksa, mesterasztal (A céhek belső élete és működése Nyíregyházán, Nagykállón, Nyírbátorban)

Szabó Sarolta MESTERTAKSA, MESTERASZTAL (A céhek belső élete és működése Nyíregyházán, Nagy kallóban, Nyírbátorban) A céh kezdetben az egyfajta foglakozást üző kézművesek középkori eredetű érdekvédelmi szervezete, amely a verseny kizárására, a piac monopolizálására törekedett. Működését a feudalizmus jellegzetes intézménye, a kiváltság határozta meg. A céhek kiváltságaikat, attól függően, hogy milyen fennhatóság alá tartoztak, a várostól vagy a földesúrtól kapták, később a királytól kellett kérniük. A céhek létrejötte, az ipari termelés céhes kereteinek kialakulása az ország különböző részein jelentős eltérést mutat. Magyarországon a céhesedés fő időszaka a szabad királyi városokban a XVIII. század eleje, a mezővárosokban a XVIII. század vége, a falvakban a XIX. század eleje.

1 A mezővárosi és falusi céhek első fokon földesúri, másodfokon a megyei törvényhatóság ellenőrzése alatt állottak, és a XVIII. század második feléig szabadalmaikat is a földesúrtól nyerték. Mária Terézia 1761. évi céhrendelete után is a céhek csak a földesúr hozzájárulásával terjeszthették fel céhalapítási kérelmüket a helytartótanácshoz. A céhreform után azokat a céhkiváltságokat ismerték el törvényesnek, amelyeket a kancellária jóváhagyott. Azokon a településeken, ahol az azonos foglalkozású mesterek nem voltak képesek céhalapításra, ott ún. filiálék jöttek létre. Egyes városok kölcsönadták a királytól vagy a földesúrtól nyert céhlevelüket más települések mestereinek, ezzel filiális kapcsolat jött létre az anyacéhvei, amely egyben függő viszonyt is jelentett. 1818 előtt a nyíregyházi mesterek többsége a nagykállói céhekhez tartozott.

2 Az egykori Szabolcs megyében XVI-XVII. századi előzmények után (Nyírbátor 1581, Nagykálló 1648, Kisvárda 1699), a céhalakulások a XIX. század elején váltak erőteljessé. Nyíregyháza a Szabolcs megyei 1 Dóka Klára: A pest-budai céhes ipar válsága. Bp., 1979. 84. p. 2 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár (a továbbiakban nem jelöljük, mivel a források mind innen származnak), V. A. 102/g. Nyíregyháza mezőváros tanácsának iratai, 1753-1849. Népösszeírások. 46/126. 1793:2. Mesteremberek öszszeírása