Előadások Szabolcs és Szatmár megye múltjáról - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai IV. Füzetek 2. (Nyíregyháza, 1998)
Szakállas Sándor: Szabolcs megye rövid története és társadalma 1526–1790 között
Szakállas Sándor SZABOLCS MEGYE RÖVID TÖRTÉNETE ÉS TÁRSADALMA 1526-1790 KÖZÖTT A mohácsi vereség okozta traumából a rendek a török kivonulása után viszonylag hamar felocsúdtak. Az észak-keleti országrész urai 1526. október 14-én Tokajban úgynevezett részországgyűlésen vitatták meg a kialakult helyzetet. A megye legnagyobb urai közül ott voltak Báthory István nádor, Báthory András tárnokmester, Várday Pál egri püspök, Kállay János, Bajoni Benedek, Várday Mihály, Ibrányi Miklós és István. Mindannyian Szapolyai János erdélyi vajda híveiként, annak királlyá választását elhatározva. A királlyá emelés november 10-én megtörtént, de Ferdinánd megválasztása és sikeres katonai előrenyomulása az 1527. szeptember 17-i tarcali és tokaji csatákban kérdésessé tették Szabolcs megyében Szapolyai hatalmát. A térségben megnőtt Ferdinánd befolyása, a Báthoryak el is álltak Szapolyai pártjáról. Hiába tört be Lengyelországból Szapolyai a következő évben, a Báthoryak Ecsed várába húzódva sikeresen akadályozták János király uralkodását. Hűségük felettébb ingatag lehetett, mert Ferdinánd hadainak 1537. évi eszéki veresége után 1538-ban Serédy Gáspárnak kell ismét Habsburg-pártivá agitálni Báthory Andrást és Drágffy Gáspárt. 1540 után Perényi Péter folytatta a meggyőzést. Szapolyai halála után birtok- és pozícióígéretekkel mindketten átmentek a korábban ellenséges oldalra. Ebben az évtizedben részországgyűléseken folyt a két irányzat eredménytelen vetélkedése. Az évtized végén a meddő harcot a két uralkodó képviselője, Nikolaus Salm és Fráter György az 1549. évi nyírbátori egyezséggel kívánta lezárni. Az egyesítési kísérlet azonban nem járt sikerrel, mert hiányzott a bizalom és a megfelelő hadsereg a végrehajtásához. A tárgyalások nagy vesztese György barát, bíboros lett, akit Castaldo megöletett Sforza-Pallavicini generálissal