Előadások Szabolcs és Szatmár megye múltjáról - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai IV. Füzetek 2. (Nyíregyháza, 1998)

Vinnai Győző: A szovjet típusú hatalomgyakorlás Szabolcsban és Szatmárban 1948–1953 között

lesztését Rákosi Mátyás 1948. augusztus 20-án Kecskeméten el­mondott beszédében hirdette meg. Azt hangoztatta, hogy a tsz­szervezés csak akkor lehet eredményes, ha „kiiktatták' 1 a magyar társadalomból a „hatalom esküdt ellenségét", a termelőszövetkezeti mozgalom „kerékkötőjét", a kulákot. A szegény- és középparasztok­ról szólva pedig kijelentette, „hogy nekik késedelem nélkül be kell lépniük a közös gazdaságokba". A belépéstől leginkább a m<YJne-;/c gazdák, a 20-30 holddal, állatokkal, gazdasági fe^zercíesekkel ren­delkezők vonakodtak. Éppen ezért indítottak ellenük kíméletlen har­cot, a falu kizsákmányolóinak, a nép vérszívóinak, kuláknak titulál­va őket. A támadás megindítása a Szabolcs-Szatmári Néplapban pontosan nyomon követhető, hiszen hirtelen elszaporodnak a kulá­kot ostorozó írások. „Először a fogalomcsere ötlik szembe. A 'nagygazda', 'gazdagparaszt', '60-100 holdasok', 'zsírosparasztok' rétegmegjelölő, indulat és ítélet nélküli kifejezéseket minden átmenet nélkül szorítja ki a gyűlöletet sugárzó kulák minősítés, amely most már nemcsak megbélyegez, de főcímekbe, vezércikkekbe tolakszik. A kulák a nép ellensége, csattan az ítélet az egyik 1948. július 16-i cikk címében, hogy mindenkinek tudtára adja: a beszolgáltatást sza­botáló, a mezőgazdasági hozzájárulást nem fizető, az adójával is hátralékban lévő zsírosparaszt a dolgozó magyar nép ellensége, a szocializmus építésének akadályozója." 3 Az országban az 1949-es adatok alapján 71 600 kulák családot tartottak nyilván 4 , míg Szabolcs és Szatmárra vonatkozóan csak azt tudjuk, hogy a megye összes gazdaságának 1,7 %-a volt kulákgaz­daság. 5 Az MDP hibás parasztpolitikája felmérhetetlen erkölcsi ká­rokat és egyéni tragédiákat okozott, s az ország és a megye élelem­ellátásában is komoly fennakadásokhoz vezetett. Szabolcsban és Szatmárban az első termelőszövetkezetek között még szép számmal találunk gyümölcstermelőket, amelyek bizonyos 3 Takács Péter: Kulák-legendák. História, 1987. 5-6. sz. 47-48. o. 4 Pető Iván-Szakács Sándor: A hazai gazdaság négy évtizedének története. 1945-1985. Budapest, 1985. 1. kötet, 187. o. 5 Botár József: A Szabolcs-Szatmár megyei parasztság útja a felszabadulástól a mezőgazdaság szocialista átszervezéséig (1945-1961). Kandidátusi értekezés té­zisei. Nyíregyháza, 1973. 13. o.

Next

/
Oldalképek
Tartalom