Előadások Szabolcs és Szatmár megye múltjáról - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai IV. Füzetek 2. (Nyíregyháza, 1998)

Reszler Gábor: Cselédsors a század-fordulón

cseléd az év bármely időszakában a munkáltató által kijelölt napokon ingyen. Ez szerződésben előírt kötelessége volt.

7 Madarassy Dezső Szatmár vármegyei pátyodi gazdaságába 1896-ban azzal a feltétellel vette fel Lakatos Józsefet gulyásnak, hogy a „felesége tartozik fűteni, súrolni és rostálni kiállani, mikor rendelik."

8 Az agrárszocialista mozgalmak hatására az ingyen szolgálat mértéke csökkent vagy teljesen megszűnt. Bosnyák Béla 1910-ben Oroson már azt tapasztalta, hogy a cselédasszonyok által teljesített ingyen szolgálat „a nagyobb uradalmakban ma már teljesen ismeretlen, de dacára az új cselédtörvény (az 1907. évi XLV. tc. — RG) tiltó rendelkezésének, kisebb gazdaságokban elvétve még mindig előfordul."

9 A szolgálat a cselédeknél kora gyermekkorban kezdődött a kisbérességgel, azután „a nőtlen legénybéresen át 18-20 éves korban jutott el abba a végleges beosztásba, amit a sors és az ispán kegye számára kijelölt. És a munkamegosztás rendjében elfoglalt hely nagyjából maghatározta a társadalmi rangot és pozíciót is."

10 A munka értékrendje sajátos belső hierarchiát szült: az uradalmi gazdáknak valamint a szegődményes iparosoknak volt legmagasabb a fizetésük. A szerencsésebbek egy-két évtizedes szolgálat után házat és két-három hold földet vásárolva beköltöztek a falvakba. Szellemileg is az iparosok voltak a legképzettebbek. Viszont sok volt a megrokkant öregember a hegyőrök, pásztorok, csőszök között, akiktől munkaadójuk legszívesebben már év közben megszabadult volna. A társadalmi hierarchia abban is megnyilvánult, hogy a csírásnak — az uradalmak legelőre járó fejőstehenei őrzőjének — nagyobb volt a tekintélye, mint a szekeres béresnek, a pásztorok között 7 Magyar Országos Levéltár, Belügyminiszteri elnöki iratok 1898 - HL a - 527 1554. 8 SZSZBML, V. 401. Pátyod körjegyzőség iratai, 1886-1950. X. Bérlevél, 1896. október 31. 9 Bosnyák, 201. o. 10 Magyarország története 1890-1918. Szerk. Hanák Péter. Budapest, 1978. 503-504. o.