Előadások Szabolcs és Szatmár megye múltjáról - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai IV. Füzetek 2. (Nyíregyháza, 1998)

Bene János: Nyíregyháza katonasága (1867–1944)

katonai körleteket, s helyettük, belőlük az ország területén hét vegyesdandárt hozott létre. Nyíregyháza a debreceni 6. vegyesdandár kötelékébe került, s ide helyezték a 12. gyalogezred parancsnokságát és II. zászlóalját, egyelőre a Honvéd utcai laktanyába. Szintén Debrecenből került ide a 6. tüzérosztály parancsnoksága valamint 1. és 2. ütege, egyelőre a nagylaktanyába. Ezek mellett itt szolgált továbbra is a 4. huszárezred teljes állománya, valamint az 1. és 4. huszárezredet összefogó 2. lovasdandár-parancsnokság is. Az egyre zsúfoltabb elhelyezés miatt a város 1929-ben a Kallói út mentén 30 hold földet adott át a katonai igazgatás részére, a minisztérium pedig megterveztette az épületeket, melyeknek egy ezredtörzset (ezredparancsnokság, árkászszakasz, távbeszélő járőr), egy zászlóaljtörzset (zászlóaljparancsnokság, gazdasági hivatal), három puskás- és egy géppuskás századot, valamint az ezred zenekarát kellett befogadniuk. Az építkezést a budapesti Dávid János és a helybeli Kovács Dezső végezték el. 1930-ra elkészült a Damjanich János nevét viselő, tágas, kényelmes laktanya. 1937-ben újabb építkezések kezdődtek ebben a kaszárnyában. A még egy teljes zászlóaljat befogadó épület terveit és a kivitelezést a debreceni Tóth testvérek végezték, s így 1938 őszére a korábban Debrecenben állomásozó I. zászlóalj is Nyíregyházán szolgált. (A III. zászlóalj állomáshelye kezdettől fogva végig Nyírbátor volt.) Időközben a fejlesztések miatt a nagylaktanya is kezdett zsúfolttá válni a huszárok és tüzérek számára. A huszárezrednek az első időben csak osztályonként egy lovas- és egy lovas géppuskás százada volt, s az 1920-as évek közepétől került ide még a debreceni és miskolci vegyesdandár huszárszázada is. A helyzet akkor lett könynyebb, amikor a gyalogság helyére, a felújítás után a Honvéd utcai kaszárnyába költözött a 6. tüzérosztály itteni két ütege. 1930. március 1-én minden katonai alakulat nevet is kapott, így a nyíregyházi huszárok gróf Hadik András, a gyalogosok II. Rákóczi Ferenc, a tüzérek pedig Gábor Áron nevét vették fel, megtartva emellett a korábbi hadrendi számukat is. Az 1920-as évek végén épített nyíregyházi repülőtér ekkor még nem szolgált hadicélokat.