Előadások a történeti segédtudományok köréből - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár kiadványai IV. Füzetek 1. (Nyíregyháza, 1998)
Janka György: A katolikus egyház szervezete és igazgatása Magyarországon
részben a veszprémiből a szombathelyi egyházmegyét, valamint a veszprémiből a székesfehérvári püspökséget. /. Ferenc 1804-ben szervezte meg az egri egyházmegye felosztásával a kassai és a szatmári püspökségeket, kárpótlásul Eger érsekséggé emelkedett s a metropoliába sorolták a szepesi és rozsnyói püspökségeket. 1853-ban a zágrábi püspökség is érseki rangra emelkedett. 14 A görög katolikus egyházi szervezet a XVIII. században bontakozott ki kánoni formában. A sort 1721-ben a fogarasi püspökség nyitotta, majd 1771-ben a munkácsi, 1777-ben a körösi és nagyváradi folytatta. 1816-ban a munkácsi püspökség felosztásával jött létre az eperjesi egyházmegye, 1853-ban a fogarasi érsekség, két új egyházmegye, Szamosújvár és Lúgos felállításával, és ide osztották be a váraditis. 15 1912-ben nyer kánoni szervezetet a hajdúdorogi püspökség, 1930ban a máramarosi, Nagybánya székhellyel. A trianoni határok átrajzolták Magyarország egyházkormányzati térképét is. Egész egyházmegyék vagy székhelyek kerültek a határon túlra. Átmeneti megoldások után végleges formát a II. János Pál pápa által 1993. V. 31-én kiadott „Hungarorum gens" bulla adott. Ez két új püspökséggel: Debrecen-Nyíregyháza, Kaposvár, és egy új érsekséggel: Veszprém, korszerűsítette az egyházmegyék hálózatát. így jelenleg Magyarországon 4 érsekség, 9 püspökség, 1 exarchátus, egy területi apátság működik. Esztergom-Budapesti Érseki tartomány: Esztergom-Budapesti főegyházmegye Győri egyházmegye Székesfehérvári egyházmegye Hajdúdorogi Görög Katolikus egyházmegye Miskolci Görög Katolikus Exarchátus 14 Karácsonyi János: Magyarország egyháztörténete. Bp., 1985. (Reprint). 238-239. o. 15 Janka György: A Munkácsi egyházmegye felállítása. SzabolcsSzatmár-Beregi Szemle, 1996. 4. sz. 575-590. o., uő: A bécsi udvar lépései a nagyváradi és a körösi görög katolikus egyházmegyék felállításában (1775-1777). Athanasiana, 1996. 2. sz. 107-115. o.
