Előadások a történeti segédtudományok köréből - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár kiadványai IV. Füzetek 1. (Nyíregyháza, 1998)

Janka György: A katolikus egyház szervezete és igazgatása Magyarországon

híveket lelkileg gondozzák.

7 Az egyházmegyét területileg körül kell határolni, hogy mmden Krisztus-hívőt magába foglaljon, aki az adott területen lakik, de ugyanakkor a területen élő hívők rítusa vagy más szempontok szerint különböző részegyházak alapíthatók.

8 Az egyházmegye alapítási joga a pápáé,

9 az egyházmegyét plébániákra kell osztani, a szomszédos plébániákat esperesi kerületbe lehet egyesíteni.

10 Az eddigiekből következően Magyarországon az egy katolikus egyház részegyházaiban, azaz plébániákra felosztott és esperesi kerületekbe csoportosított egyházmegyékben áll fenn. A katolikus egyházszervezet kialakulása hazánkban A jelenlegi katolikus egyházszervezet gyökerei az államalapítás korára nyúlnak vissza. 953-tól a bizánci egyháztól érkezett Hierotheosz püspök a Maros vidékére missziós püspöknek, s bár pecsétekből még két utódjáról tudunk Theophülaktosz és Antoniosz püspökök személyében, az ő tevékenységük a Szent István-i egyházszervezet kialakításában nem kapott szerepet.

11 Szent István idejében az első egyházmegye Esztergom lett, mely az 100l-es ravennai zsinat szerint „mater et caput" azaz a magyar egyház anyja és feje. Vele egyidőben szerveződött a veszprémi püspökség is (1001-1002?). Az első alapítások közé sorolják a kalocsai érsekséget is (1003). Az érsekség okára több magyarázat is született: az első szerint főpapja, a koronát hozó Asztrik a második esztergomi érsek átmeneti vaksága alatt Esztergomban volt, és vissza érseki címét megtartva jött. A második szerint Szent István az érsekséget a fekete magyarok térítésére 7 CIC 368-369. k. 8 CIC 372. k. 1-2. §. 9 CIC 373. k. 10 CIC 374. k. 1-2. §. 11 Pirigyi István: A magyarországi görögkatolikusok története. I-II. Nyíregyháza, 1990. I.,18-22. o.