Előadások a történeti segédtudományok köréből - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár kiadványai IV. Füzetek 1. (Nyíregyháza, 1998)
Henzsel Ágota: A nemesi vármegye és a vármegyei jegyzőkönyvek a XVI–XVII. században
Henzsel Ágota A NEMESI VÁRMEGYE ÉS A VÁRMEGYEI JEGYZŐKÖNYVEK A XVI-XVIL SZÁZADBAN A nemesi vármegye szerveződése Magyarországon a 13. században indult meg. A kialakuló köznemesség a felbomló királyi vármegye területi kereteit felhasználva megyénként kezdett szervezkedni, hogy ellenállhasson a nagybirtokosok nyomásának. Mozgalmukat a király is támogatta. Engedélyt adott a megyei nemeseknek arra, hogy maguk válasszák bíráikat, akik ügyeikben ítélkeznek. A XIII. századi kezdetek után hosszú fejlődés eredményeként váltak a vármegyék a nemesség rendi önkormányzati szerveivé. A XVI. század közepére nyerték el kifejlett formájukat. A nemesi vármegyék a területükön élő főpapok, főurak és nemesek összességét képviselték. Fennhatóságuk a nem nemes lakosságra is kiterjedt, mivel azok ügyeivel is foglalkoztak. A nagybirtokosok királyi kiváltság birtokában mentesülhettek a vármegyei fennhatóság alól. Felettük nem megyei, hanem országos bíróság ítélkezett, uradalmaikban maguk szedték be az adót, stb. A kamarai és egyházi birtokok is kívül álltak a vármegye hatáskörén. A feudális korszakban a helyi igazgatás legfontosabb szervei a vármegyék voltak. A szabad királyi városok — a polgárság gyengesége miatt — nem váltak ilyen jelentőssé. Helyi igazgatási tevékenységet a vármegyéktől, városoktól és községektől függetlenül a szabad kerületek, az egyházi igazgatású prediális székek és a katonai igazgatás alatt álló határőrvidékek is folytattak. A nemesi vármegyék jellegzetességeit vizsgálva a királyi Magyarország területén kialakult formát tekinthetjük általánosnak. A másik két országrészben levő vármegyék ettől eltérő, egyedi vonásokat is hordoztak. A török által meghódított területeken új közigazgatási beosztás született: kormányzóságok és ezen belül kerületek jöttek létre. A török hódoltságból elűzött vármegyék a királyi Magyarországon és az Erdélyi Fejedelemség területén újjászerveződtek. A menekült vagy hódolt
