Előadások a történeti segédtudományok köréből - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár kiadványai IV. Füzetek 1. (Nyíregyháza, 1998)

Pók Judit: Szabolcs és Szatmár megye földrajzi képe a XVIII. század végén

Gorond, Cserköze, Túrerdő. A hegység felé, a Szamos másik oldalán az erdő ritkulni kezd, olyannyira, hogy Oroszfalu, Résztelek, Krassó és Hirip környékén szénát kaszálnak benne. Nagykároly vidéke és az Ermellék ide eső része mintegy átmenetet képez a síkságból a hegységbe. Ez a vidék hasonlít a Nyírséghez. Itt az állóvizek mellett folyókat is találunk: számtalan ér, mocsár szabdalja a síkságot (például az erdélyi határon folyó Sebes-ér). Az erdő itt is kevés. A homokos talaj következtében az utak általában jók. A síkvidék egyhangúságát számtalan domb töri meg, ahol a szőlőskertekben a jó minőségű érmelléki bor terem. II. A hegyvidék Szatmár megye déli határán a Bükk, a délkeletin pedig az Avas és Gutin láncolata húzódik. A Bükk a határt is képezi Erdély, az Avas és Gutin pedig Máramaros felől. A két hegylánc közé beékelődik a Szamos völgye. Katonai szempontból kulcsfontosságú ezen a választóvonalon Erdőszáda mezőváros. A domb, amelyen épült, és ahol a kastély is áll, uralgó. Be lehet róla látni a tájat egészen Nagybányáig, sőt a Szamos egy jó részét is. Fekvése alkalmassá teszi a folyón zajló közlekedés ellenőrzésére, egy híradó-poszt kiépítésére. A helységek lejtőkön, a hegyek lábánál, sok esetben patak mellett alakultak ki. A sebes hegyi patakocskák következtében nagyon sok a malom. Majdnem minden faluban működik legalább egy, de van, ahol öt is (Iloba). Sőt lőpormalom (Nagybánya) vagy furészmalom (Misztótfalu) is előfordul. A számtalan hegyi patak medre általában kavicsos, a kisebbeknek azonban nincs is medrük, inkább csak a tavaszi áradáskor van jelentőségük. A bányavidéken a Lapost, Szászait, Fernezelyt a zúzdáknál, kohóknál, ércmosóknál betöltött szerepük teszi fontossá. A települések típusukat tekintve a hegyoldalakon szórványfalvak: a házak nagy területen, szétszórtan helyezkednek el. A hegyek lábánál, a síkság felé azonban sorosak, általában aprók, egyutcásak. A katonai felvétel pontosan megadja az illető falu alakját, elhelyezkedését. Példa-