Előadások a történeti segédtudományok köréből - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár kiadványai IV. Füzetek 1. (Nyíregyháza, 1998)
Pók Judit: Szabolcs és Szatmár megye földrajzi képe a XVIII. század végén
patakokig minden vízfolyás szélességét, mélységét, sodrását, a meder változását, az áradást az árterület alakulását, azaz olyan információkat szerezhetünk, amelyek a térképről nem olvashatók le. A hadsereg felvonulása szempontjából az átkelőhelyek igen nagy jelentőséggel bírnak, ezért a leírásban is igen gondosan feljegyeznek minden hidat, révet, gázlót, kompot. A vizek nagy mértékben befolyásolták a megtelepülést, az életkörülményeket, sőt gyakran a környező települések külső alakját is. A helységek az ármentes szinten, az övzátonyokon vagy gorondokon települtek meg, ez a hidrográfiai helyzet pedig önmagában tömörülésre késztet. 19 A folyó menti falvak peremvonala gyakran követi a folyó ívét, például Dada, Vencsellő, Szabolcs a Tiszáét. Szabolcs megye legnagyobb folyója a Tisza. Mint már mondtuk az I. katonai felvétel a folyószabályozás előtti ősi vízrajzot tükrözi, a Tiszát számtalan kanyarulatával, morotvájával, holtággal ábrázolja, amelyeket maga a természet, vagy emberi beavatkozás alakított ki, például Eszlárnál, Dombrádnál, Kenéznél. A leírás szerint ezek a morotvák gyakran mélységüket és szélességüket tekintve is ugyanolyanok, mint maga a folyó. Bizonyos, az áradások kártételeit megakadályozó munkák nyomait megfigyelhetjük a térképszelvényeken. A XVIII. század végéig a Tisza mentén több összefüggő gát épült, bár többségük elég silány volt, és az áradások rendszerint elsodorták őket. Csobaj és Báj alatt azonban jelentős, kb. 2 km hosszú védvonal kíséri a folyót, amelyre a térképész ráírta: „Wegen der Inundation aufgefuhrte Dámme". A Tisza vízgyűjtő- és árterülete igen nagy, a nagyobb folyókon (Takta, Hortobágy, Szamos, Túr stb.) felül is számtalan patakot, eret vesz fel, és hatalmas mocsárvilágot táplál. Az év során többször árad, olyankor igen nagy területeket önt el. A jobb parton a Taktaközt, a balon az alacsonyan fekvő vidék nagy részét Tiszadobtól, Polgáron, Újvároson át egészen a Kunságig vízzel borítja. A bal parton Tiszadob és Tiszafüred között kilépő víztömegek a Veresnád mocsáron, a Kadarcs- és Árkus-éren, valamint a Berec-fenéken át a Hortobágy Pnnz, 4. o.
