Előadások a történeti segédtudományok köréből - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár kiadványai IV. Füzetek 1. (Nyíregyháza, 1998)

A leggyakrabban előforduló pénznemek a XVII. század végéig

A leggyakrabban előforduló pénznemek a XVII. század végéig* OBOLUS (obelosz) — A görög nyárs szóból ered az elnevezése, a Magyar Királyságban a dénár felét érte (féldénár). I. István király obulusától kezdve szinte töretlen volt forgalma a XVII. század végéig. DÉNÁR (dénár) — A Római Köztársaságban bevezetett dénárok elnevezése után a leggyakoribb magyar forgalmi pénz. Használták még a számítási forint egységeként is (1 számítási Ft=100 dénár). Népi neve a pénz volt. GARAS — Európában a XIII. század végén megjelent nagy ezüstpénz, melyet Magyarországon Károly Róbert reformjai honosítottak meg. Luxemburgi Zsigmond alatt verésük szünetelt, de Mátyás uralkodásától kezdve ismét a pénzforgalom jelentős tényezőjévé váltak. A garas fontos számítási pénz is volt, a számítási forint ötöde (1 számítási Ft=5 garas. 1 garas=20 dénár). Európa szinte minden országa készített ilyen pénzeket, így a magyar pénzforgalomban igen sok szerepelt belőlük. Például: cseh (prágai) garas, schweidnitzi (lengyel) félgarasok, dupla-, három-, hatgarasok stb. KÁROMGARAS — Először a Lengyel Királyságban vert és a XVI. századi kereskedelem következtében Magyarországon elterjedt, a XVII. század közepéig kedvelt forgalmi pénz. Értéke a XVI. században 9 dénár, de a XVII. század végére ezüsttartalmának csökkenése következtében már csak 5-6 dénár. Kedveltsége miatt Erdélyben és rövid ideig a Magyar Királyságban is * A fogalmak rövid magyarázatát időrendben adom meg.