Előadások a történeti segédtudományok köréből - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár kiadványai IV. Füzetek 1. (Nyíregyháza, 1998)

Ulrich Attila: Bevezetés a numizmatikába.

szállították a keleti-arab-kínai kereskedelem kiegyenlítésére, meglehe­tősen nehézzé tették a kereskedelmet. Ezért ennek megkönnyítésére 1252-ben Firenzében aranyforintot (florenusnak, de dukátnak is ne­vezték) vertek, amely az üzleti életben (Keleten is) nagy sikert aratott. Az európai aranytermelés, aranypénzverés hasznát és tömegeit a keleti kereskedelem fölözte le, mivel az ázsiai kereskedők szinte kizárólag aranyat fogadtak el híres és jó minőségű árujukért cserébe. Európa aranykészlete a XV. század végére már kimerülőben volt, és Afrika aranya sem volt már képes az aranyszükségletet kielégíteni. Ez két tendenciát erősített meg: egyrészt a cseh és a szász ezüstbányák újraindulása után azt, hogy az aranyat nagyobb méretű és súlyú, azzal egyenértékű ezüstpénzzel cseréljék fel, másrészt a gazdasági folyama­tok változásával az új lehetőségek kiaknázására nyílt lehetőség (felfedezések kora). A XV. század végén új pénz jelent meg Európában. Az 1484-ben, Zsigmond tiroli főherceg által először veretett és guldinernek nevezett érme rövid idő alatt sikereket ért el a pénzforgalomban. Ennek mintájá­ra a Schlick grófok joachimstali verdéjükben készítettek ilyen nagy alakú és nehéz fizetőeszközöket, amelyeket később tallérnak neveztek el. A pénztörténetben tallérkorszaknak nevezett időszak (XVI-XVII. század) összekapcsolódott az Amerika felfedezésével kialakuló társa­dalmi, gazdasági, szellemi-tudományos korszakváltással, valamint a nagy mennyiségű nemesfém beáramlása miatt bekövetkező árforrada­lommal is, amelynek meghatározó szerepe lett a nyugat- és kelet­európai fejlődés végleges kettészakadásában. Ezek a nagyméretű ezüstpénzek ugyanis segítettek áthidalni azt a különbséget, ami az aranypénzek és az addig használatos ezüst gara­sok között volt. Az így kialakult váltási arányok nagyban segítették a pénzek könnyebb átválthatóságát. A Magyar Királyság pénzei ekkor arany, tallér, garas (1 garas= 5 dénár, 20 garas=l forint), dénár (100=1 forint), obolus (2 obolus= 1 dénár) sorrendet alkottak. Senkit ne tévesszen meg a forint (magyar, kamarai) és az aranyforint elnevezése, ugyanis a kettő különbözik egymástól. A forint számítási pénz volt, melynek 1 Ft=100 dénáros állandó értéke segített megoldani a korszakban forgó sokféle pénz kö-

Next

/
Oldalképek
Tartalom