A személyes történelem forrásai - A MNL Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára kiadványai I. Évkönyvek 20. (Nyíregyháza, 2014)
NAPLÓK, VISSZAEMLÉKEZÉSEK - Fazekas Rózsa: Károlyi György fiainak közép- és felsőfokú tanulmányai
FAZEKAS ROZSA Károlyi György fiainak közép- és felsőfokú tanulmányai Károlyi György és Zichy Karolina házasságából 1837 és 1847 között hat gyermek - Gyula (1837), Victor (1839), Gábor (1841), Tibor (1843), István (1845), Pálma (1847) - született. A gyermekek nevelése és oktatása az arisztokrata családokban megszokott módon történt. A szoptatós, majd szárazdajka után az ápoló- vagy felügyelőnő, a Kindsfrau gondjaira bízták a szülők gyermekeiket. A Károlyi család Kindsfrauja, Rakovics Krisztina munkáját odaadóan végezhette, mert mind a hat gyermek nevelését rábízták, Istvánt és Pálmát még külföldre is elkísérte.1 A gyerekek rendszeres oktatása különböző életkorban kezdődött: Gyula, Victor és István 8, Tibor 9, Gábor pedig 11 évesen vizsgázott először. Gábor gyenge testalkatú, beteges kisgyermek volt, ezért később fogták tanulásra, mint a többieket. Az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc a Károlyi család életében sorsdöntő következményekkel járt. A szabadságharc bukása után, 1850-ben Károlyi Györgyné külföldre távozott, és majd csak 1882-ben tért haza.2 Az 1850-es évek elején Genfben telepedett le. 1855-ben néhány évre átköltözött Velencébe, 1859-től rövid ideig Genovában, 1862-től pedig ismét Genfben élt. A család szétszakadt: a két legkisebb gyermek, az ötéves István 1 Eötvös Károly: Gróf Károlyi Gábor följegyzései. 1. köt. Budapest, 1902. (a továbbiakban Eötvös, 1902.) 66. 2 Károlyi Györgyné már az 1840-es években felhívta magára a titkosrendőrség és a bécsi udvar figyelmét pesti szalonjának nemzeti szellemével, a pozsonyi országgyűlések karzatán az ellenzéki követek melletti hangulatkeltés irányításával és a védegyleti mozgalom aktív támogatásával. A grófnő nemcsak a közéletnek volt ismert és népszerű szereplője, hanem a főúri társasági életnek is. Szépsége és intelligenciája sógorát, Batthyány Lajost is magával ragadta. Bensőséges kapcsolat alakult ki közöttük. Károlyiné sohasem bocsátotta meg Ferenc Józsefnek Batthyány Lajos kivégzését. A Károlyi családot más sérelmek is érték 1849-ben. A pesti Károlyi-palotát először Jelaéié, majd Haynau használta főhadiszállásul. A család tartózkodási helyéül Haynau a csurgói kastélyt jelölte ki. Károlyi Istvánt, aki egy huszárezredet állított ki a haza védelmére, már 1849 áprilisában, fivérét, Györgyöt pedig augusztusban letartóztatták. Istvánt két év börtönre és pénzbüntetésre ítélték. (Egy év letöltése után, 1850 júliusában szabadult.) Mivel György grófra semmilyen főbenjáró bűnt nem tudtak rábizonyítani, „csak" 150 ezer ezüstforintnyi pénz- büntetésben részesült, amely összeg kb. egy évi tiszta jövedelmének felelt meg. Károlyiné mindent megtett azért, hogy férjének és rokonainak segítsen. Az izgága, kritikus, véleményét nyíltan vállaló grófnő kivívta a rendőrhatóság nemtetszését. Susan tábornok, Haynau főhadsegéde megfenyegette, hogy megvesszőztetik, ha nem változtat magatartásán. Végül 1850 márciusában, Haynau tudta nélkül, a család régi ismerőse, Liechtenstein herceg útlevelet szerzett Karolina grófnőnek, hogy meglátogathassa Theresienstadtban raboskodó sógorát, valójában azért, hogy elhagyhassa az országot. 37
